A demokratikus helyi képviseleti rendszer immár 15 éves múltra tekint vissza. Ez alkalomból megkértük Dióssy László polgármestert, hogy válaszoljon azokra a kérdésekre, amelyeket az ellenzéknek is felteszünk – mondja el véleményét az önkormányzatiságról, a polgármesteri hivatásról, elemezze, értékelje az elmúlt évek munkáját.

Index: – Mi a feladata egy önkormányzatnak, ezen belül a polgármesternek?

Dióssy László: – Az önkormányzat alapvető feladata, hogy biztosítsa azokat a közszolgáltatásokat, amelyeket a vonatkozó törvények előírnak számára. Persze a polgárok mindig többet várnak el annál, mint amire ténylegesen lehetősége van egy önkormányzatnak, de sajnos az állami „köldökzsinórhoz” kapcsolódunk – s látni kell, hogy 1990 óta, a 15 év során – függetlenül a kormányzat színétől – mindig jelentős mértékben csökkent az állami költségvetésből származó források mennyisége. Épp ezért a testületnek és a polgármesternek mérlegelni szükséges, hogy mely feladatok a legfontosabbak, melyek azok, amelyek soron kívül finanszírozandók, menedzselendők. A polgárok leginkább a település fejlődésével mérik le az önkormányzat, a polgármester tevékenységének eredményességét, ám igazándiból az alapvető szolgáltatások biztosítása, az intézmények fenntartása, a kommunális feladatok ellátása jelentik az önkormányzat alapvető kompetenciáját. A polgármesternek emellett olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a képviselőtestületben – lehetőség szerint – a legtöbb döntést konszenzusos alapon lehessen meghozni. Arra törekszem, hogy kiegyensúlyozott önkormányzati működést tegyünk lehetővé – nem azt mondom, hogy a veszprémi testület a béke szigete, az nyilván túlzás lenne, de nem híresült el önkormányzatunk botrányokról, kivonulásokról.

Index: – Jó-e, ha 16 évig ugyanaz az önkormányzat vezeti a várost?

DL: – Úgy gondolom, alapvetően a polgárok feladata, kompetenciája, hogy megítéljék, érdemes-e huzamosabb ideig polgármesteri székben tartani valakit. Ha az előző ciklusok indulásakor úgy gondolták volna, hogy ez nem célszerű, akkor nagy valószínűséggel mást választottak volna. Az előnyök abban foglalhatók össze, hogy az eltelt 15 év alatt a város számára óriási kapcsolati tőkét sikerült felhalmozni, képesek vagyunk sikeresen lobbizni a település érdekében. Emellett egy hosszabb ideig működő önkormányzat alaposan ismeri – remélem nem túlzás, szerénytelenség – a város problémáit. Véleményem szerint egy újonnan hivatalba kerülő polgármester számára – különösképpen, ha a testületen kívülről kerül ebbe a pozícióba – nem kis feladat ezt a sokrétű tevékenységet átlátni. Jól tudom persze, a legfőbb ellenérv az lehet, hogy az idő múltával sok mindent rutinból menedzselhet a polgármester. Ilyesmit az mond, aki nem ismer engem. A dolgozószobámban egy kis táblát tartok az asztalomon, ami azt mutatja, hogy itt negatívan nem lehet gondolkodni. A másik eszköz egy homokóra, amely 20 perc alatt fut le – ugyanis nem vagyok hajlandó semmilyen üggyel 20 percnél tovább foglalatoskodni, mert ennyinek elégnek kell lennie a megfelelő döntéshez. Ezzel csak azt akarom jelezni, hogy igyekszem megtartani azt a dinamikát, ami mindig is jellemző volt a tevékenységemre, valamint újabb és újabb kreatív ötletekkel előrukkolni.

Index: – Milyen egy jó önkormányzat, milyen a jó polgármester?

DL: – A jó önkormányzat nem ad teret azoknak az erőteljes politikai hatásoknak, amelyek csak a vitát indukálják, azaz működésében nem engedi a nagypolitika árokásó, konfrontatív attitűdjét megjelenni. Fontos emellett a szakmaiság, hiszen az önkormányzati döntések 90-95 százaléka szakmai és nem politikai – bár sajnos ma ezt sokan nem veszik figyelembe. Az előbb elmondottakból fakadóan az a jó polgármester, akinek egyik leglényegesebb szempontja szakmaiság – de természetesen emellett minél több lakossági véleményt kell megismernie a döntésekhez. Sajnos a rendszerváltás óta kialakult egy demokratikus deficit, sokkal kevesebben jelennek meg a lakossági fórumokon, közmeghallgatásokon, de a véleményekre ugyanúgy oda kell figyelni, mert ha nem ezt tesszük, akkor nagyobb hibaszázalékkal dolgozik a testület, a polgármester.

Index: – Ön jó polgármesternek tartja magát?

DL: – Ez a legnehezebb kérdés, hiszen ha azt mondom, hogy igen, akkor ez szerénytelenségnek és dicsekvésnek hat. Annak ellenére is, hogy a 22 megyei jogú városból négyen vagyunk csupán olyan polgármesterek, akiket 1990 óta folyamatosan újraválasztottak, és emellett – úgy érzem – elismerés övezi országos szinten a munkámat, hiszen például most kaphattam meg az egyik legmagasabb állami kitüntetést. Természetesen az a legjobb mérce, amit a polgárok a szavazáson állítanak – eddig minden önkormányzati választáson egyre magasabb szavazatarányban kaptam meg a támogatást. Amíg ezt a bizalmat élvezem, addig – meglátásom szerint – nem kell mélyen elgondolkoznom azon, hogy miként változtassak a magatartásomon, a stílusomon, egyáltalán a munkámon.

Index: – Ön hogyan látja a veszprémi jövőt?

DL: – Amikor 1990-ben megalakult a veszprémi önkormányzat, borzasztóan le voltunk terhelve rövidtávú döntésekkel, és tűzoltásszerűen kellett minden fontos lépést megtenni. Most viszont, 15 évvel a rendszerváltás után – főleg annak tudatában, hogy az önkormányzat meggyőző többséggel elfogadta a város hosszú távú fejlesztési koncepcióját – azt mondhatom, jól meghatározható, kiérlelt jövőképpel rendelkezem. Véleményem szerint az egyetem egyre fontosabb szerepet játszik majd a város életében – bár településünk már most is a Dunántúl második legnagyobb egyetemi városa, a hallgatók létszámát tekintve. Veszprém emellett továbbra is megőrzi szolgáltatási központ jellegét – ez azért is fontos, mert azt remélem, hogy a jövőben ismét fel fogják fedezni a Balatont, így a hozzánk érkező turisták Veszprémben megtalálják azokat a rendezvényeket, programokat, amelyekért érdemes lesz idelátogatni. Országos hírű a Modern Képtárunk, jövőre megnyílik a Dubniczay-ház, melyben Európa egyik leghíresebb képzőművészeti gyűjteménye talál otthonra. Jövőre átadjuk a vidéki Magyarország második legnagyobb multicsarnokát, amely rengeteg konferencia, kiállítás, vásár, kulturális és sportesemény színhelye lesz, és a csarnok mellett megépül a télen-nyáron nyitva tartó jégcsarnok és az élményfürdő, hotellel együtt. Veszprém fejlődését a jövőben az is elősegíti, hogy sokkal könnyebben megközelíthető lesz közúton – az elkövetkezendő hónapokban megkezdődik a 71/A út építése, amely összeköti Veszprémet az M7-es autópályával. Bízom abban is, hogy belátható időn belül a 8-as út bővítése is kezdetét veszi, valamint, hogy egy-két éven múlva a veszprémi repülőtér is alkalmas lesz légijáratok fogadására.

Index: – Milyen eredményeket ért el az önkormányzat a gazdaság, a kultúra, az oktatás területén?

DL: – Embert próbáló feladat 16 év eredményeit egyetlen válaszban összefoglalni, de „dióhéjban” megpróbálok eleget tenni a kérésnek. Az előző ciklus polgármesteri programjában volt egy rendkívül fontos tétel: a vár alatti utcák rendbetétele, a belváros rehabilitációja. Mindezt sikerült végrehajtani úgy, hogy a programot kiterjesztettük belvároson kívüli területekre is. Az előző önkormányzati választási program az „Új utak” elnevezést viselte – néhányan kellő iróniával kezelik azt, hogy rendszeresen hordót gurítunk az új utakon, de ezzel is szeretném nyomatékosítani azt, hogy nem üres ígéretről van szó, hanem rengeteg útátadásra került sor – főként az infrastrukturálisan elmaradott városrészekben. Különösen méltányolandó az, hogy az elmúlt években 1500 új lakás épült Veszprémben – lehet erre azt mondani, hogy ezek jórészt vállalkozási alapon történtek, de ehhez is tudatos önkormányzati szerepvállalás volt szükséges.
Azt hiszem elfogultság nélkül mondható és állítható, hogy óriási kínálatot tudtunk biztosítani a kulturális rendezvényeket tekintve, különösen a millennium éve volt az, amelyik erős impulzust adott ehhez. Nem vitathatja senki, hogy az Utcazene Fesztivál, a Veszprémi Ünnepi Játékok, a Veszprémi Nyár rendezvényei rengeteg embernek jelentenek szórakozási lehetőséget. Szeretnénk ezeket az eseményeket megtartani, fejleszteni, és bízunk abban, hogy Veszprém – bár ez megdöbbentően hangozhat – kis Salzburg lenne Magyarországon.
Veszprém iskolaváros, s ezt a jellegét meg kell erősíteni. Példátlan az, ami az utóbbi években történt: a város közoktatási intézményeinek felújítására címzett pályázatokat nyertünk, tavaly a Simonyi iskola átépítése zajlott, idén a Kossuth iskola felújítása történik, jövőre megkezdődik a Lovassy Gimnázium teljes rekonstrukciója – tehát igyekszünk e tekintetben is megfelelőképpen biztosítani a lobby adta lehetőséget. Másrészt a gyermeklétszám csökkenése miatt kénytelenek voltunk – éppen a racionális működés érdekében – iskolákat, óvodákat összevonni – amennyire lehet pragmatikusan működtetni az intézményi rendszert.
Mindezeken kívül nyilván még nagyon sok más eredményt is fel lehetne sorolni, de talán –úgy érzem – ezek a legfontosabbak.