A PEA 2 (Projekt-előkészítési Alap) királyi városok projektjében valósul meg az a Séd-völgy rekonstrukciós terv, amelynek 0. (nulladik) változata múlt héten került a városháza városfejlesztési bizottsága elé. A bizottsági ülésen nem csak a tagok, hanem az érintett intézmények és civil szervezetek vezetői, tagjai is meghallgatták a budapesti A.D.U. Építész Iroda munkatársainak beszámolóját.

Gajdos István építész elmondta, két vezérelv vezette őket a terv megalkotásakor: egyrészt a természeti, ökológiai sajátosságok megtartására törekedtek, másrészt a középkori Veszprém jellegzetességeinek megőrzésére és felélesztésére. A tanulmánytervet a Buhim-völgytől a volt vidámparkig tartó Séd-szakaszra készítették el.

Természeti szempontból a patak előbb említett része egybefüggő zöldfolyosóként jelenik meg városunkban, s nem csak az idegenforgalom szempontjából fontos, hanem az itt lakók is naponta kihasználják a benne rejlő lehetőségeket. A különböző tematikára felfűzött terv egyik fontos eleme az, hogy visszacsempésszék a völgy eredeti állapotát – ott, ahol az még lehetséges –, ezt pedig mederváltoztatással, növénytelepítéssel lehetne megoldani. A patak medrébe – bizonyos helyeken – terelőelemeket, fenékküszöböket terveztek, amelyek a víz folyását felgyorsítják.

A műemlékekhez kapcsolódó zöldfelületeknél két kertet képzelnek el a tervezők: a Margit-romoknál egy romkertet – a középkori kolostorkertekben termesztett (gyógy)növényekkel –, a Veszprémvölgyi apácák kolostoránál pedig egy rózsakert szerepel a nulladik verzióban. Emellett a Szerelem-szigeten és a régi vidámparkban található játszóterek felújítását és újragondolását is fontos feladatnak látják a tervezőiroda munkatársai.

A völgy rendezvények lebonyolítására is alkalmas, ezért új közösségi szabadtéri tereket alakítottak ki a tervben az építészek: egyet a volt vidámpark területén, amelyhez a régi dodzsempálya helyén parkoló csatlakozna, illetve egy másikat a Pajta utcai pakolóban – természetesen annak kibővítése után.

A Benedek-hegyen – a rekonstrukciós terv szerint – új, nemeskőből készült burkolat kerülne a régi kavicsos út helyére, a keresztet jobban kiemelnék egy 12 osztató csillag formájú talapzattal a környezetéből, emellett új padokat is felállítanának. A hegy csak rejtett világítást kapna, ezt a burkolatban elhelyezett lámpatestekkel lehetne megoldani.
A Margit-romok (Szent Katalin apácakolostor) mellett egy nagy napóra kapna helyet, amely jól látható lehetne a várból is, így az idő mutatása mellett turisztikai szereppel is bírna – lecsalogathatná a turistákat a Dózsavárosba.

Gajdos István elmondta, hogy a Séd-völgyét igyekeztek a tervükben természetközeli állapotában megőrizni, inkább kibontakoztatni, mint elnyomni benne a természeti elemeket. Ehhez a gondolatmenethez kapcsolódik például a régi vidámparkban (a hídnál) található malom felújítása, részleges „üzembe helyezése”, illetve a kerékpárút tervezése is.

A meghívott városi civil szervezetek és intézmények jelenlévő képviselői több észrevételt is megfogalmaztak a tervvel kapcsolatban: az egyik legfontosabb probléma a Séd vízmennyiségének ingadozása volt. Többek szerint addig nem lehet rekonstrukcióról beszélni, amíg nincs állandóan megfelelő mennyiségű víz a patakban. Emellett kérdéseket intéztek a tervezőkhöz a napórával, a Pajta utcai kapcsolóval, a Jezsuita-templommal, a közlekedési lehetőségekkel, a Benedek-hegy barlangjaival kapcsolatban.

A városfejlesztési bizottság a terv támogatása után megállapodott abban, hogy a nulladik változatot minél több városlakó számára megismerhetővé teszik – kiállítják a Városháza aulájában, meghívókat küldenek ki ez alkalomra a civil szervezeteknek, illetve a város honlapján is megtekinthetők lesznek a tervek –, hogy begyűjtsék az építészek elképzeléseivel kapcsolatos információkat, véleményeket és ötleteket.