A luxusipar elkötelezettje, aki egyelőre egy panelház harmadik emeletén lakik családjával. Tősgyökeres veszprémi, és tősgyökeres herendi. Fiatal, dinamikus, és folyamatosan képzi magát. Idegenforgalmi szakközgazdász, MBA manager, a grafikai és nyomdai szoftverek hobbistája. A felnövekvő(törekvő) menedzsernemzedék kiváló tagját, (a kitűnő humorral bíró) Köller Tamást faggatta az Index.

Index: – Beszéljünk egy kicsit a „legekről”… Milyen jellegű feladatokban leled a legnagyobb örömöt?

Köller Tamás: – Nem tudnám kiemelni egyiket sem, hisz a szakmám sok területén alkalmam nyílt kipróbálni magam, és a legtöbbet nagyon szívesen végeztem. Ha mégis meg kell tennem, akkor talán a jelenlegi munkámat, a Manufaktúra online és offline kiadványainak „életre hívását” említeném. Nagyon szép és összetett feladat, ami nagyfokú odafigyelést, tájékozottságot, kreativitást, sok egyeztetést, szervezést igényel, és ebből kifolyólag állandó kihívást is kínál. Ezzel sokban hasonlít arra a munkára, amelynek eredményeként a porcelánok is megszületnek. Azt azonban különösen szeretem, légyen bármi a feladat, ha olyan emberekkel dolgozhatok együtt – jöjjenek az élet bármilyen területről – akik láthatóan a hivatásuknak élnek, és akik mesterei a saját szakmájuknak. Az ilyen emberektől tanulni is öröm.

Index: – Van olyan eredményed, amire igazán büszke vagy?

KT: – Maradjunk az előző logikánál, legyen a legfrissebb: a legutóbbi bemutatkozó prémium kiadványunk, amelyben sok munkám fekszik, és szakmai közönség előtt, komoly vetélytársak mellett országos díjat kapott.
Ettől függetlenül, mindig – és ugyanúgy – sikerként élem meg, ha a vásárlóink, ügyfeleink, partnereink ismeretlenül szólnak elismeréssel Herend marketingtevékenységéről.

Index: – A manufaktúrán belül – a hivatalos elismerésen kívül – milyen pozitív visszajelzéseket kapsz?

KT: – Talán erre nem ilyen jellegű választ szoktak adni, de e tekintetben – és az előzmények fényében – arra vagyok a legbüszkébb, hogy mára a kollegáim főként magam miatt, a saját eredményeimért ismernek el, nem pedig azért, mert valakinek a fia, unokája, rokona vagyok.

Index: – Feleségedet is a Manufaktúrában ismerted meg, a családod is Herenden lakik… Mi az, ami mégis Veszprémhez köt?

KT: – Herend és Veszprém között 13 kilométer van, azaz nem távolság. A reggeli buszút, az ottani ébredezés még jót is tesz a napi munka előtt. Igazából azonban Veszprém színesebb képével, kulturális infrastruktúrájával több impulzust kínál a magunkfajta fiatal házasoknak. Ettől függetlenül én Herenden is otthon érzem magam.

Index: – Energikus és sikeres vagy… mi adja az erőt?

KT: – Erre a kérdésre mindenek előtt a családom a válasz. Óriási boldogág számomra a most három hónapos kislányom, a feleségem, a szüleim és a testvéreim. Különösen jó érzés az is, hogy ugyan kevés, de nagyon jó barátaim vannak. Ezen kívül nagyon örülök annak, hogy a hétköznapokban a hobbimat végezhetem munkaként, amit még el is ismernek.

Index: – Használsz otthon „herendit”?

KT: – Természetesen van és használom is őket. Ennek csak egyik oka munkahelyem, a másik – és talán az a nyomósabb –, hogy ösztönösen vonzódom a kézzel készített, a természetes dolgokhoz. Azoknak valahogy más aurájuk van, és otthonosabban érzem magam közöttük.