Amíg a Balaton partján a négycsillagos hotelek a főszezonban szinte megtelnek, az alacsony kategóriájú szálláshelyek, illetve a fizetővendég-szobák kapacitás-kihasználatlansággal küszködnek. Tovább >>>

A problémák java része abból adódik, hogy a Balaton jelenlegi vendégei mind számukban, mind igényeikben eltérnek az aranykornak számító ’80-as évek turistatömegeitől. A mai kapacitások jelentős része az akkori tömegek reményében épült, ugyanakkor a rendszerváltás után megkezdődött a Balaton piacvesztése. Még akkor is erőteljes maradt a befektetői aktivitás, amikor a tó környékén már a kereslet lanyhulása volt érzékelhető.

Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség elnöke a balatoni turizmusban bár mennyiségi visszaesést érzékel, úgy gondolja, hogy a minőség tekintetében a kereslet elmozdult a színvonalasabb szolgáltatások felé. Az elmúlt egy-két év során megfigyelhető struktúraváltás a „Zimmer frei” típusú üdülések visszaszorulását hozta, az üdülővendégek igénye megnőtt a nagyobb komfort iránt. A szállodák részéről ugyanakkor a növekvő kereslet megteremtette annak a lehetőségét, hogy – a légitársaságok gyakorlatát alkalmazva – a mindenkori kereslet-kínálat függvényében rugalmasabb árpolitikát alakítsanak ki, és a magasabb színvonalat kedvezőbb, ösztönző árakon nyújtsák, akár csomag formájában is. A tendenciák a minőségi javulás mellett azt is jelzik, hogy a tó mellett átlagosan rövidebb ideig tartózkodnak a vendégek.

A szállodai mutatószámok vegyes képet festenek a balatoni turizmusról. A KSH első félévi adatokat összesítő szállodai gyorsjelentéséből megtudhatjuk, hogy az országban a kiadható szobákra eső bruttó szobaárbevétel tekintetében a legrosszabbul a Balaton-parti háromcsillagos szállodák teljesítettek, ahol az említett bevétel 2900 forint volt. Míg az összesített bruttó szobaárbevétel az egész országra nézve az előző időszakhoz képest 16 százalékkal emelkedett, a Balatonnál található háromcsillagos szállodák 1 százalékos csökkenést könyvelhettek el az első félévben. A vendégéjszakák tekintetében is visszaesés volt tapasztalható, az összes magyarországi szálláshely 6 százalékos emelkedéssel kezdte az évet, amíg a balatoni szállások 2–4 százalékkal kevesebb éjszakára tudtak vendégeket vonzani, mint tavaly első félévben. A főszezon adatai ugyanakkor jóval kecsegtetőbbek, hiszen a júliusi hónap 2–6 százalékos bővülést hozott az előző év júliusához képest.

A Balaton melletti négycsillagos szállodák a budapesti és a nyugat-magyarországi megegyező kategóriájú szálláshelyek teljesítményét alulmúlták mind az egy szobára jutó bruttó árbevétel, mind a kapacitáskihasználtság tekintetében. Amíg a Balatonnál az első félévben az átlagos kapacitáskihasználtság 46,3 százalék volt mindössze, a nyugat-magyarországi szállodák átlagosan éjszakáik 48,5 százalékát, a budapesti négycsillagos hotelek éjszakáik 69,8 százalékát tudták értékesíteni. A balatoni szálláshelyek gyenge teljesítményét a téli, illetve a tavaszi időszak hozta, jelezve, hogy a tó melletti turizmus a főszezon néhány hónapjából kell hogy megtermelje egész éves bevételét.

A balatoni háromcsillagos szállodákban még a magasabb kategóriájú hoteleknél is kedvezőtlenebb helyzet alakult ki. Egyrészt szobáikat a négycsillagos hotelek árainak feléért tudják csak értékesíteni, másrészt a szobakihasználtság terén elért 45,3 százalékos teljesítményük alulmarad a négycsillagos hotelekhez képest. (figyelőnet nyomán)