Külvárosi terepen

a nyár nem okoz nagy változást

Az Ízlelő tavaly nyílt a Kistó utcában, közvetlenül a körgyűrű mellett. A hely két év alatt a környék legnívósabb éttermévé vált – ám egyértelmű, hogy az önkiszolgáló jellegből, a nyitva tartási időből és az árakból fakadóan sajátos szegmenst képvisel a veszprémi vendéglátásban. Felber Károllyal, az étterem egyik tulajdonosával arról beszélgettünk, hogy a nyári időszak milyen hatással van az étterem forgalmára.

Index: – Mennyire érzik – üzlet szempontjából – a nyarat?

Felber Károly: – Abból adódóan, hogy a külvárosban található az étterem, tavaly azt gondoltuk, vissza fog esni a forgalom a nyári időszakban. Ez törvényszerűnek tűnt – hiszen a nyári szabadságolás idején kevesebb ember dolgozik a körgyűrű mellett található cégeknél –, de nem következett be. Legnagyobb meglepetésünkre nem csökkent, hanem nőtt a forgalom a nyár folyamán, és az lett a legnagyobb gondunk, hogy miként tudjuk ott tartani az új vendégeket.

Index: –A problémát meg tudták oldani?

FK: – Igen, megnyitottuk a teraszunkat, így megnöveltük a fogadható vendégek számát. Így – annak ellenére, hogy iparterületen van az étterem – egyre szimpatikusabbá vált a hely, jöttek a régi vendégek, sőt hozták a nyáron otthon levő gyerekeket is magukkal. Végeredményben sikerült a szabadságolás miatt kieső vendégkört pótolnunk.

Index: – Idén ugyanígy alakult a helyzet?

FK: – Alapjában véve igen, ám a nagy kánikulában azonban tapasztaltunk egy kis visszaesést – valószínűleg az időjárás befolyásolta az emberek közérzetét, így kevesebben kerestek meg minket.

Index: – Nyáron nem is készülnek semmilyen akcióval, újítással?

FK: – Egy próbálkozásunk volt már arra, hogy a szombat estét kitöltsük élő zenével, koncerttel. Kicsit féltünk attól, hogy nagyon kieseik az étterem a központból, de mégis bíztunk a törzsközönségünkben, és meghívtuk június végén a Session zenekart. Az „ipari piknik” jól sikerült, a vendégek oldottabb környezetben, rohanás nélkül le tudtak ülni egymással beszélgetni, falatozni, borozgatni, sörözgetni – és közben persze szólt a zene. Előreláthatóan augusztus 27-én szeretnénk megismételni ezt az akusztikus koncertet.

Index: – Nyáron mennyire változik az étlap?

FK: – Törvényszerű, hogy a könnyebb ételeket keresik inkább a vendégek – ez napi reakció szintjén lemérhető –, így az étlapunkon ilyenkor több a saláta, a könnyű fogás.

Index: – Az Önök helyzete a nyarat tekintve tehát szerencsésnek mondható?

FK: – Abból a szempontból igen, hogy azok a közétkeztetésben résztvevő éttermek, amelyek a diákokra építenek, bizonyára jobban megérzik a nyári időszakot. Nekünk nem kell külön készülnünk a nyárra, nem kell tartalékolni erre az időszakra.

Index: – Kik alkotják az Ízlelő vendégkörét?

FK: – A körgyűrűn található nagyobb cégek és kisebb vállalkozások munkatársai járnak hozzánk, sőt a város távolabbi pontjáról is érkeznek hozzánk vendégek.

Index: – Ön a közétkeztetési szférába helyezi az éttermet?

FK: – Az árszínvonalat tekintve egészen bizonyosan oda tartozunk, ám minőségben próbáljuk felülmúlni a közétkeztetésben tapasztalható szintet – szeretnénk megközelíteni az éttermek színvonalát.

Index: – Ezt hogyan tudják elérni?

FK: – Fülöp László mesterszakács kollégámmal, tulajdonostársammal mindennap részt veszünk a munkában – ez elengedhetetlen ahhoz, hogy ilyen kis árrésnél és ekkora forgalomnál tudjuk tartani a már elért nívót. Erre építkezve szeretnénk fejleszteni, komfortosabbá tenni az éttermünket.

Index: – Lenne bátorsága a belvárosban saját éttermet nyitni?

FK: – Nyilván azt mondom, hogy igen, mert az ember állandóan keresi, miként is lehetne továbblépni. Viszont a belváros sokkal keményebb pálya. Eddig is keményen dolgoztunk a sikerért, de a belvárosban nagyobb a verseny – a vendéglátás terén is –, így még komolyabb munkát kellene befektetni ahhoz, hogy elérjük azt a szintet, amit most a külvárosban már megszereztünk. A központban mind a bérleti díjhoz, mind a saját tulajdon megszerzéséhez nagy tőke kell – nem biztos, hogy egy belvárosi üzlet a legbiztosabb befektetés.

Index: – Sokfele megfordult a világban és az országban – hogyan látja, Veszprém polgárai mennyire igénylik a vendéglátást?

FK: – A veszprémi éttermek egy része nagyon nyomott árakon dolgozik – ennek ellenére nehéz becsábítani a vendégeket. Úgy érzem, a városban csak nagyon lassan alakul ki újra vendéglőbe-járás hagyománya. Pedig szükség lenne rá, és szerintem már egyre többen megtehetnék, hogy színház előtt beüljenek egy vacsorára, hétvégén a családdal elmenjenek vendéglőbe… Ha a minőség és ár viszonya a jövőben optimálisan alakul, bizonyára egyre több helyi polgár szokik vissza az éttermekbe.

Rovat: