Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda (OFI) felrakta honlapjára, a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amelyeket a szerdai nap első perceitől már lehet olvasni a www.felvi.hu-n. Tovább >>>

A felvételizők a személyre szabott weboldalukon - "Az én felvim" - névre szólóan is meg fogják találni a rájuk vonatkozó ponthatárokat és a felvételi döntést. Azokat, akik a jelentkezési lapjukon mobilszámukkal és hozzájárulásukkal engedélyt adtak - mintegy 130 ezren éltek ezzel a lehetőséggel - sms-ben is értesítik. A OFI honlapján figyelmeztet arra, hogy a felvételi döntés csak akkor válik hivatalossá, amikor az adott felsőoktatási intézmény erről levélben értesítést küld.

Minden jelentkező augusztus elején kap értesítést felvételéről, illetve kérelme elutasításáról. Az értesítés egyaránt tartalmazza az intézményi ponthatárt és az elért eredményt. Az idén a felsőoktatási intézményekbe pályázó mintegy 150 ezer diák több mint 380 ezer jelentkezési lapot adott be az egyetemekre és főiskolákra, a jelentkezők száma tíz százalékkal csökkent.

A Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karára minimum 62 ponttal lehetett bejutni, ez a gazdasági idegen nyelvi levelező szakra volt elegendő, ugyanitt a legtöbb pontot a kertészmérnöknek, a gazdasági agrármérnöknek, illetve a növényorvosnak készülőknek kellett összeszedni, 92-98 pontot. A Gazdaságtudományi Karon 60 pont is elegendő volt a bejutásra azoknak, akik valamilyen szakmenedzser, szakügyintéző szakra jelentkeztek. Az államilag finanszírozott közgazdász-gazdálkodási szakpárra 128 pont volt szükség. A Műszaki Informatika Karon a mérnök, illetve a műszaki informatikus szakokra kellett a legtöbb pontot szerezni (112, 107). A Mérnöki Kar vegyészmérnöki szakára - költségtérítéses - 127 pontot kellett begyűjteni a felvételizőknek. A Tanárképző Karra 72 ponttól lehetett bejutni, a nemzetközi tanulmányok szakhoz viszont 135 pontra volt szükség.

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola ebben az évben csak általános szociális munkás szakot hirdetett, ehhez 92 pontot kellett összegyűjtenie a vizsgázóknak.

2005-ben egy jelentkező közel három lapot küldött be a megadott határidőig. Azok a jelentkezők, akiket nem vettek fel és azok az érdeklődők, akik idén nem jelentkeztek a felsőoktatásba, beadhatják jelentkezési lapjukat a pótfelvételi eljárás keretében, amelyről a www.felvi.hu-n lehet érdeklődni, ugyanitt megtalálhatók a felvételi ponthatárok is.

A tavalyi „ponthatárlecsúszás" után idén - a felvételi illetve az érettségi rendszer megváltozása következtében - az egekbe kúsztak a ponthatárok. Tavalyig 120 pont volt a maximálisan szerezhető pontszám, amelyet nyelvvizsgákkal lehetett megspékelni, most azonban több lehetőség volt az esélyek javítására. Nem egy helyen a minden pluszpont beszámításával kialakított maximális pontszámot kellett teljesíteni a bejutáshoz: az ELTE Bölcsészettudományi Karának latin-német szakára például 144 ponttal lehetett bekerülni, de a kommunikáció-német szakon is 141-et kellett minimálisan teljesíteni, sőt az arab-spanyol és a cseh-néprajz szakokon is minimálisan 130 pontot várt el idén az ELTE.

Továbbra is népszerűek a jogi és közgazdaságtudományi szakok, így nagyobb konkurenciával kell megküzdenie annak, aki be akar kerülni. A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán állami finanszírozott, nappali alapképzésben az vehet részt a 2005-ös tanévtől, aki legalább 139 pontot ért el. Ez elég nagy ugrás az elmúlt évhez képest, hiszen 2004-ben 101 pont is elégséges volt a bejutáshoz. A csúcshoz közelített viszont 2005-ben a pár éve indult nemzetközi kapcsolatok szak: itt 142 a ponthatár.

Az ELTE Jogi Karán is hasonló mértékű pontemelkedés volt tapasztalható. Tavaly nagy meglepetésre 100 pont alá ment a limit: már 99-cel ősztől meg lehetett kezdeni a jogi tanulmányokat. Idén azonban mind az államilag finanszírozott, mind a költségtérítéses képzéshez minimálisan 135 pontot kellett teljesíteni. A maga módján a kar másik szakja, a politológia is szárnyalt: a tavalyi, a minimálisnál egyetlen ponttal magasabb 73-as bejutási küszöb 2005-ben százra emelkedett.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán alacsonyabbra tették a lécet: ott 128 volt a bejutási küszöb. Azonban ez is messze meghaladja a tavalyi 86-os ponthatárt. A magas pontok ellenére is van lehetőség szerényebb követelmények mellett jogot hallgatni: a Széchenyi István Egyetemen a levelező képzésre mindössze 76 pontot kellett vinni.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki szakán idén 131 volt a ponthatár, ami a fenti tendenciát nézve reális, hiszen előző évben 117 pontot, tehát maximum-közeli értéket kellett teljesíteni.

Drasztikusan megnőtt a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán is a ponthatár: a tavalyi 110 helyett idén már 135-öt kellett teljesíteni. Így amíg tavaly még megengedett volt egy-egy rosszabb érettségi osztályzat, vagy a nyelvvizsga hiánya, idén már keményebbek a voltak a követelmények.

Az utóbbi évek nagy feltörekvője a pszichológia szak. A terület népszerűsége a ponthatárokban is megmutatkozik: nappali, államilag finanszírozott képzésre 138, míg költségtérítésesre 140 ponttal lehetett bekerülni idén.

Vannak persze intézmények, amelyek mindezek ellenére megelégednek a minimális, vagy ahhoz köztelítő pontszám teljesítésével is. Az ELTE BTK-n például már 76 ponttól lehet eszperantó nyelvtanárnak tanulni, de ugyanennyit kell teljesíteni a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakára is. A nagy pontmegugrások ellenére vannak az árral szemben úszó szakok is: szintén a Képzőművészeti Egyetem festő szakán most csak 76 pontot kellett teljesíteni a tavalyi 78-cal szemben. Volt azonban, ahol még ezt a határt sem kellett átlépni: a Berzsenyi Dániel Főiskola Természettudományi Főiskolai Karán már 60 ponttól lehet műszaki informatikai mérnökasszisztensnek tanulni. (mti/figyelőnet/Index Veszprém)