Az utolsó megmérettetéséhez érkezett az új, kétszintű érettségi. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda július 26-án, kedden hozza nyilvánosságra az idei felvételi ponthatárokat. Az új vizsgáztatási rendszer tapasztalatairól Schultz Zoltánt, a VMJV Önkormányzat oktatási irodájának vezetőjét kérdeztük.

Index: – Mikor kezdődött a kétszintű érettségire való felkészülés?

Schultz Zoltán: – 1997-ben jelent meg első alkalommal szabályzatban a kétszintű érettségi gondolata, tehát nyolc éve zajlik az előkészítés különböző intenzitással, más és más bevezetési időpontok megjelölésével.

Index: – Az utolsó pillanatban is történtek változások. Nem szült ez bizonytalanságot?

SchZ: – Alapvetően a követelményrendszert, az érettségi szerkezetét ezek a változások nem befolyásolták. Egy-két szakterületen történtek módosítások, például, hogy bizonyos témák közép-, vagy inkább emeltszinten jelenjenek-e meg, avagy egyáltalán megjelenjenek-e. Néhány tárgyból késett a részletes vizsgakövetelmények megjelentetése. Olyan mélységben azonban nem történt változás, ami a diákok felkészülését érintette volna. Nyilván azok a kollégák, akiket ez érintett, másként élték meg. Az egyes változtatások elfogadását könnyítette, hogy az Oktatási Minisztérium és az intézmények között folyamatosan működött a kapcsolattartás. A vizsgáztató tanárok felkészítése, továbbképzése – ha jól emlékszem – már a 2003-2004-es tanévben elkezdődött. Ekkor zajlott a próbaérettségi is. Így az adminisztráció, javítás, szervezés már nem volt teljesen ismeretlen dolog.

Index: – Miben állt az oktatási iroda feladata?

SchZ: – „Szerencsére” nem nagyon kell belefolynunk a szervezésbe, mert ez alapvetően az OKÉV és az intézmények közös munkája. Az emeltszintű érettségi szervezése, finanszírozása teljesen kikerült az OKÉV-hez, a fenntartónak ebben nincs szerepe. Mi „csak” a középszintű érettségi finanszírozására, illetve a pedagógusok továbbképzésére biztosított kötött állami normatívát juttatjuk el az intézményekhez. Mindezek mellett figyelemmel követtük a város által fenntartott iskolák munkáját, az eredmények értékelése, összegyűjtése jelenleg is folyik.

Index: – Imént említette a költségeket. Mennyivel kerül többe az új érettségi rendszer?

SchZ: – Nagyon nehéz megítélni, hogy magasabb költséggel jár-e vagy sem. Úgy látom, az intézmények számára nem jár több kiadással, bár még nincs összesítésünk arról, hogy mennyi pénzt költöttek. Az érettségi díjak intézményi kifizetése évek óta miniszteri rendelet alapján történik, ebben a tekintetben nem történt nagy változás. A középszintű érettségivel kapcsolatos költségeket az intézményeknek kellett finanszírozniuk, az előbbiekben említett kötött normatíva terhére, az emeltszintű érettségik költségeiről nem tudok nyilatkozni, ebben az OKÉV az illetékes. A korábbi gyakorlatban külön kellett költeni az érettségire, majd a felvételikre. Ha ezeket az összegeket összeszámoljuk, akkor véleményem szerint a kiadások idén alacsonyabbak lehettek, bár erre nincs rálátásom.

Index: – Idén készen kapták az intézmények a feladatlapokat. A következő évben is így lesz?

SchZ: – A logisztikai átalakításon jelenleg is folyik a vita. Nehezen látom kivitelezhetőnek, hogy a jövőben az intézményeknek olyan mennyiségben és formában kelljen feladatlapokat sokszorosítaniuk, mint ahogyan azt idén tették.

Index: – Mi a személyes véleménye az új érettségi rendszerről?

SchZ: – Ezzel jó irányba halad az oktatás. Amikor az egyetemek, főiskolák ekkora tömegben fogadnak hallgatókat, a külön felvételinek szerintem nincs igazi létjogosultsága. Az érettségi feladatlapok eredményes kitöltéséhez nem a lexikális, hanem inkább a problémamegoldó, használható tudást adó oktatást kell preferálni. A kimeneti vizsga átalakítása minden bizonnyal hozzájárul majd az előkészítő évek munkastílusának megváltozásához is. Meglepő azonban számomra, hogy az egyetemek jelentős része nem szabja meg felvételi követelményként az emeltszintű érettségit egyetlen tantárgyból sem. Biztos vagyok benne, hogy ennek hosszú távon negatív hatásai lesznek, főként a felvett hallgatók bemeneti tudására.

Index: – Milyen eredmények születtek?

SchZ: – Országos szinten kicsit jobban sikerültek az idei érettségik a tavalyihoz képest. Külön városi adat erről még nem áll rendelkezésünkre, az azonban biztos, hogy a bukások száma egy százalék alatt van. Nyilván ez abból is következik, hogy egy típusú érettségit írt mindenki, míg korábban külön feladatok alapján vizsgáztak a gimnáziumban, estin, levelezőn. A követelményeknek minden iskolatípushoz alkalmazkodniuk kellett, így az eddig is sikeres iskolákban most kiugróan jó eredmények születhettek bizonyos tárgyakból.

Index: – Van olyan terület, amin mindenképp változtatni kell jövőre?

SchZ: – Máshogy kell eljuttatni a feladatlapokat az iskolákba. Időnként probléma adódott az érettségi-szoftver használatával is, az adminisztráció összességében nem lett egyszerűbb az erre a célra kifejlesztett informatikai rendszerrel. Nyilván ez is szokás kérdése, amint bejáratódik a rendszer, részben maguktól oldódnak meg a problémák.

Index: – Hamarosan jön a végső megmérettetés.

SchZ: – Július 26-án nyilvánosságra kerülnek a felvételi ponthatárok. Kiderül, előnybe kerültek-e azok, akik még a régi rendszerben érettségiztek, illetve jól számoltak-e a diákok, tanárok. Én azt remélem, hogy hosszútávon egy rugalmas, a diákok számára mindenképpen előnyösebb érettségi rendszer alakul ki, amely megfelelően elismeri a kiemelkedő tudást.