Kalandos történet, amelyben Szikadt Tom örül az Utcazene Fesztiválnak, összeesküvésre bukkan, kényszerű szövetséget köt hippikkel, de megmenti a világot, hogy aztán sokkal nagyobb galibát okozzon.

Szikkadt Tom szereti az Utcazene Fesztivált. Everybody loves my daddy, but my daddy loves nobody, just me – énekelte a cseh bábos egy másik fesztiválon, vagyis az érzés sajnos nem mindig kölcsönös. A rendezvény, ha tud, belekavar az életébe, erről Tom már sokszor meggyőződhetett. Vegyük például azt az esetet, amikor egy Sting feldolgozásoktól összezavarodott püffedt turista tévedt a velociraptor fiókái közé, és sikoltozásba csapó “wo ist die burg” motyogása megzavarta délutáni szunyókálásában, ráadásul a szomszédok figyelmét is felkeltette. Vagy amikor egy kollégáját fogadta vendégül, Jimmy Jimet, az álommanót és világbajnok békaugrót, aki a nagy tömegben elveszítette arc-gyűjteményét és emiatt hisztérikus patáliát csapott. Azon az éjjelen másfél kilométeres körzetben mindenki Kozsóról és a fojtogató tincséről rémálmodott.

De Szikkadt Tom mindezen kényelmetlenségek ellenére is szereti az Utcazene Fesztivált. Ilyenkor révülten bóklászik a sodró tömegben, egyik kezében vérhas koktéllal (rázva, nem keverve), vállán az elmaradhatatlan törülközővel. Élvezi az ezernyi hangot és hangulatot, miközben jókedvébe azért némi félsz is vegyül, hogy idén vajon milyen galibába keveredik. És a zűr már a fesztivál első, esős napján jelentkezett. Véletlenül kihallgatta egy pedánsan belőtt háréjú jampecekből álló csoport beszélgetését, akik titkos, farzsebből előrántott fésűkkel lebonyolított jelbeszédükkel kommunikáltak. Tom ismerte ezt a nyelvet (lásd Szikkadt Tom és Elvis Presley Dr Pusztítás ellen, még kiadatlan), és azt hámozta ki belőle, hogy a galeri az Óváros téren álló szobor ellopását tervezi, amely szerintük egyfajta időkapu, és a segítségével visszaszerezhetik Fenyő Miki fiatalságát.

Szikkadt Tom döbbenten állt. Végignézett a Mystery Gangre bugizó boldog és tudatlan tömegen, részeg tiniken és jóllakott apukákon. “Úristen”, gondolta, “ezek még nem tudják, mi vár rájuk.” Úgy döntött megakadályozza a gonosz tervet. Mivel egyedül esélye sem volt a jampecek népes tábora ellen, hamarjában az “Ellenségem ellensége a barátom” munkacímű tervet dolgozta ki. Első próbálkozásként megpróbálta felkutatni a jampecek ősi ellenségeit, a poppereket, ám utolsó képviselőjükre egy nyugdíjas otthonban bukkant, ahol magatehetetlenül dünnyögött egy Abba lemezt ölelgetve.

De Tom nem esett kétségbe. Gyorsan hazarohant, előkeresett egy csőnadrágot és egy Hungária kitűzőt, majd akcióba kezdett. Szisztematikusan járta a színpadokat, és igyekezett minél botrányosabban viselkedni. A színházkertben house zenére rongylábazott és rockizni próbált minden fehér topos csajjal, máshol pedig a dalaiba belefeledkező előadót próbálta megzavarni egy félpercenként elkurjantott artikulátlan yeah-vel. Mi sem mutatta jobban elszántságát, minthogy egy csapat hippit is megközelített, természetesen szigorú óvintézkedések megtétele után, és intenzív intrikába bonyolódott. Ebbe végül olyannyira belefeledkezett, hogy a Slim Jim Phantom Trio koncertje alatt már egészen nyugodt volt. Bízott benne, hogy a flower power ügynökei méltó ellenfelei lesznek a rockabilly kultistáinak. Erről végül bizonyságot is szerzett, mikor az őrült koncert végeztével a szobor még mindig a helyén állt. Arcán mindent tudó mosollyal nézett végig a hazafelé tartó tömegen. “Nyugodtan alhattok ma éjjel, a világ megmenekült.”

Tévedésére csak másnap derült fény, amikor épp az Easylifenatural Band bitang jó koncertjét hallgatta. Elcsípte egy barna hajú hippi lány és maszatos lábujjai közötti eszmecserét, amelyből azt az információt sikerült leszűrnie, hogy a hippik és a jampecek végül szövetséget kötöttek, amelyet azzal pecsételtek meg, hogy vezetőik elutaztak Gretna Greenbe és összeházasodtak. Közös célt is találtak maguknak, miszerint Komár Lászlót leszoktatják az alkoholról és a káromkodásról. "Úristen“ gondolta Szikkadt Tom, “miféle szörnyűséget szabadítottam a világra!” De ez már legyen másvalaki problémája, vont vállat, és belefeledkezett a zenébe. “Space rock, he?”, kacsintott cinkosan a csillagfényes ég felé.