Minden harmadik általános iskolában van valamilyen élelmiszer-automata. A gyerekek döntő többsége használja is, a tanárok pedig általában hasznosnak tartják a berendezéseket.

Az oktatási intézmények maguk is jól járnak: csaknem mindegyikük kap cserébe valamilyen juttatást az üzemeltetőktől - ez is kiderül egyebek mellett a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának nemrégiben lezárult vizsgálatából. Veszprémben az országos átlaghoz képest lényegesen kevesebb intézményben található ilyen szerkezet.

A tanácsadók azt a tervet akarták az említett kutatással megalapozni, amelynek alapján az egészséges táplálkozás jegyében az oktatási és az egészségügyi tárca rendeletben kívánja szabályozni az iskolákban elhelyezhető automaták lehetséges kínálatát.

Az országos, reprezentatív felmérésben szereplő 630 általános iskolából a kisiskolákban alig, ugyanakkor az 500-nál több diákot oktató intézmények többségében működik élelmiszer-automata. Elsősorban a Dél-Dunántúlon, illetve a fővárosban, legkevésbé pedig Veszprém, illetve Vas megyében fogyaszthatnak a diákok az automaták által kínált termékekből, amelyeknek az összetételét, az egészségre gyakorolt hatásait - például a forró csokik, cappucino és teák összetételét, tartósítószer- és cukorgazdagságát - az iskolavezetők többsége nem is ismeri. Pedig a csomagoláson egyértelműen jelzik az allergiát okozó, illetve az egészségre egyéb módon veszélyes vegyületek jelenlétét az összetevők között.

Ezzel együtt a megkérdezett iskolaigazgatók többsége még örül is ezeknek a berendezéseknek, mert cserébe valamiféle juttatást kap a berendezések üzemeltetőitől. Igaz, akadt olyan település is, ahol aláírásgyűjtést kezdeményeztek, és így sikerült eltávolítani a berendezést az iskola épületéből. (népszabadság)