A társulat és a szakmai bizottság döntése után kedden a megyei kulturális bizottság is megfogalmazta véleményét a Petőfi Színház igazgatóválasztása kapcsán, s így már csak a közgyűlés döntése maradt hátra. Az eddigi eredmények - a színház társulatának véleményén kívül - nem nyilvánosak. Porga Gyulát, a megyei közgyűlés kulturális kisebbségi és egyházügyi bizottságának elnökét kérdeztük.

Index: – Mi lett az eredménye a megyei kulturális bizottság keddi ülésének?

Porga Gyula: – Ha csak egy pályázó is kéri, hogy zárt tárgyaláson folyjon a szakértői bizottság, a kulturális bizottság, illetve a közgyűlés tanácskozása, akkor az egész eljárás titkosan zajlik; jelen esetben pedig ketten is ezt igényelték, így erre a kérdésre nem válaszolhatok.

Index: – Mi miatt kérte a két pályázó a zárt tárgyalást?

PGy: – Magam sem értem. Olyan pályázó is akadt, aki a társulat számára sem tette hozzáférhetővé az anyagát. A társulat véleménye születik meg ugyanis legelőször, aztán jön a szakmai bizottság, majd a kulturális, s végül a közgyűlési határozata. A társulat idén úgy fogalmazott meg véleményt, hogy az egyik anyagot nem is ismerhette.

Index: – Milyen jelentőséggel bír a kulturális bizottság döntése?

PGy: – Előbb a színházi szakértői bizottság hallgatta meg a pályázókat, megfogalmazta álláspontját velük kapcsolatban – de mindez nem döntés erejű. Ezt ismerte meg a kulturális bizottság, ami szintén nem döntést hoz, csupán véleményez. Majd a közgyűlés zárt tárgyalásának eredménye kerül a nyilvánosság elé.

Index: – Egyik bizottság döntése sem befolyásolja tehát érdemben a végső döntést?

PGy: – Nem. Ezek különböző szempontok szerinti vélemények.

Index: – Jónak tartja ezt a választási rendszert?

PGy: – A jelenleg érvényes jogszabályok szerint járunk el. Hogy jó-e, nem tudom. Mindenesetre minden önkormányzat így választ intézményvezetőt, tapasztalatom szerint az esetek döntő többségében rátermett és alkalmas vezetők mellett döntenek.

Index: – Szakmai vagy politikai szempontok alapján véleményez a kulturális bizottság?

PGy: – Ez örök dilemma és különösen az újságírók szeretik feszegetni. A megyegyűlés politikai testület, csak politikai döntést tud hozni, szakmait nyilván nem. Egy döntés egyébként nem attól jó vagy rossz, hogy milyen testület hozta. A szakmai bizottságban is ültek politikusok: a három színházi szervezet delegáltja, valamint a színház két küldöttje mellett három főt politikai testület delegált, a megyei önkormányzatot Huller Gyula külső bizottsági tag és én, mint a bizottság elnöke képviseltem, a megye-város egyeztetőn Veszprém önkormányzata kérte, hogy egy tagot ők is küldhessenek a szakmai testületbe, így került a társaságba Asztalos István alpolgármester úr.

Index: – Ön egyetért azzal, hogy az igazgatóválasztást sokan egyértelműen politikai döntésnek tartják?

PGy: – Az önkormányzatokba pártlistákon kerültek be a képviselők, ami megalapoz egyfajta politikai arányt. Ha visszatekintünk a négy évvel ezelőtti igazgatóválasztásra, azt látjuk, hogy a Fidesz Magyar Polgári Szövetség, az MDF és a Kisgazdapárt alkotta a többséget, és akkor csak ez a többség volt képes arra, hogy intézményei élére vezetőt válasszon. Többek között Kolti Helgát is ez többség választotta, és ettől a pillanattól kezdve rávetült a vád, hogy jobboldali jelölt volt. Az előző ciklusban több intézmény élén történt személyi változás, szerencsére rájuk nem ragadt ez a vád. Jelenleg MSZP, MDF, SZDSZ többség van, így csak ennek a koalíciónak van lehetősége arra, hogy igazgatót válasszon – ám ettől még nem lesz baloldali bármelyik kinevezett vezető. Véleményem szerint nem jobb vagy baloldali, hanem jó vagy rossz vezető van.

Index: – Nem szakmai szempontoknak kellene érvényesülniük egy művészeti intézmény vezetőjének választása során?

PGy: – Mi figyelembe vettük a szakértői véleményt, amit nem mindig tesznek meg a bizottságok. A közelmúltból is ismerünk olyan esetet - a bábszínház igazgatójának választását -, ahol a szakértői bizottság, a társulási tanács és a közgyűlés egymástól gyökeresen eltérő eredményekre jutott.

Index: – Nem hirdettek meg játékszíni évadot, és sokan a társulat leépítésétől is tartanak. A megyei önkormányzatnak, mint fenntartónak, milyen konkrét tervei vannak a színházzal a közeljövőben?

PGy: – Abban a pillanatban, hogy kinevezik az igazgatót, ő az, aki ezekben a kérdésekben dönt. A fenntartó csupán a költségvetési keretet határozza meg, és elvárja, hogy a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket jól kihasználva, magas szakmai színvonalon működjön az intézmény. Azt, hogy ezt milyen módon, illetve milyen fájdalmas vagy kevésbé fájdalmas intézkedésekkel oldja meg az igazgató, az az ő felelőssége. Lehet, hogy a Játékszínt zárja be, lehet, hogy kevesebb bért ad a színészeknek, esetleg csökkenti a létszámot, lehet, hogy nagytermi bemutatót hagy el, de az is lehet, hogy fel tud szabadítani olyan forrásokat, melyekkel megelőzhető a drasztikus beavatkozás. Az önkormányzat sosem dönt ilyen kérdésekben, kizárólag az intézmény vezetője.

Index: – Ha a konkrétumok nem a megye hatáskörébe tartoznak, beszéljünk az általános elvárásokról. Van-e új koncepciója a megyei önkormányzatnak a színház helyzetének javítása érdekében?

PGy: – A pályázat kiírásakor felmerült, érdemes lenne pontosan megfogalmazni, hogy a megyei önkormányzat milyen színházat akar, s ennek fényében meghirdetni a pályázatot. Végül ezt az ötletet elvetettük, és úgy döntöttünk, hogy a beérkező pályázatokban megjelenő elképzelések közül választjuk ki azt, amelyik leginkább megfelel az általunk elvárt színházi koncepciónak.

Index: – Van kiemelkedő a pályázatok között?

PGy: – Hogy van-e egy kiemelkedő, arra az a válaszom: nincs. A tíz pályázat között akad néhány, amely gyenge minőségű, a pályázó nem ismeri a konkrét helyzetet és a terjedelem alapján sem vehető komolyan az anyaga. A középmezőnyt olyanok alkotják, akik, bár el tudnák vezetni a színházat, mégsem mondanám, hogy meggyőző koncepcióval rendelkeznek – az ő kezükbe sem szívesen adnám az intézményt. Vannak továbbá olyan pályázók, akik minden szempontból alkalmasak a Petőfi Színház vezetésére. Konkrétumokkal azonban nem szolgálhatok ebben a kérdésben sem.

Index: – Mire számít? Sikerül döntenie a közgyűlésnek a pályázók között, vagy újabb fordulóra számíthatunk?

PGy: – Döntés biztosan lesz, de ez nem zárja ki a következő forduló lehetőségét.

Index: – Milyen igazgatót képzel el a Veszprémi Petőfi Színház élére?

PGy: – Olyat, aki a következő öt évben stabil anyagi helyzetet tud teremteni, és nyugodt, alkotó légkört képes biztosítani a színházban. Én a középutat képviselem. Lehet, hogy furcsán hangzik, amit mondok – főleg egy színházzal kapcsolatban –, de azon a véleményen vagyok, hogy a jelenlegi körülmények között a minimum elvárás: öt csendes év. Ezek a csendes, építkező esztendők teremthetik meg a következő öt éves periódus szakmai és közönségsikereinek alapjait.