(Vetítés: április 27. szerda, 18h)
A német expresszionizmus egyik legfontosabb alakjának sci-fije ma már kultúrtörténet. Az akkori mércével számítva hatalmas költségvetéssel forgatott produkciót – ha sok szempontból ma naivnak és technikailag egyszerűnek tűnik is –, olyannyira lehetetlen megkerülni, hogy még a ’80-as, ’90-as években is többen idézték.

A film falanszterszerű világát, amelyet később sok esztéta a fasizmus előérzetének nevezett, Lang elsősorban fény-árnyék játékokkal és a gépek, felhőkarcolók kísérteties ábrázolásával, a tömegek gépies mozgatásával teremtette meg. Az expresszionista stílusirányzat egyik vezéralakja a Metropolis előtt már olyan műveket tudhatott maga mögött, mint a „Hindu síremlék”, a „Pókok”, a „Nibelungok” vagy a „Dr. Mabuse”.

Lang németországi karrierje azonban hamarosan megtört. Az „M – egy város keres egy gyilkost” című 1931-es filmje ellen tüntettek a nácik, miután az eredeti cím így hangzott: „A gyilkosok köztünk vannak”. Ennek ellenére Hermann Göring szerette volna őt megnyerni a náci rendszer filmfőintendánsának, és amikor emlékeztették Lang zsidó származására, a marsall így válaszolt: "Hogy ki a zsidó, azt én mondom meg." A rendező azonban nem állt kötélnek, az Egyesült Államokba emigrált. Ott is neves rendező lett, egyik legismertebb filmje a lincselés ellen szót emelő „Téboly”, Spencer Tracy-vel a főszerepben.

A Metropolis hatása óriási volt: bizonyos képsorai visszaköszönnek René Clair „Miénk a szabadság” és Chaplin „Modern idők” című filmjében, sőt, a „Pink Floyd: A Fal” című Alan Parker műben is. 1983-ban Giorgio Moroder modern zenékkel (Loverboy, Freddie Mercury, Bonnie Tyler, Jon Anderson) kiszínezve újította fel. A Queen Radio Ga-Ga című klipjében is felhasználták több képsorát, de a Madonna-féle Express Yourself is Lang univerzumán alapul, modernizálva az akkor forradalmi látványvilágot. A modern science-fiction egyik legfontosabb alapját mindenképp ez a mozi jelenti.

A történet egy irdatlan metropoliszban játszódik, aminek vezére John Mastermann. A birodalomban az embereknek csak egy szűk része élvezheti a technika legújabb vívmányait. Ők a kiváltságosok, akik a város felső szintjén élnek, csupa fényben és ragyogásban. A társadalom nagyobb része azonban még sosem látott napfényt, ők a város aljára kényszerülve, mesterséges fénynél dolgoznak reggeltől estig. A két szintet lift köti össze. Ezzel érkezik egy „szép napon” egy csapatnyi gyerek lentről, élükön egy tanítónővel. A tanítónő megtetszik a John Mastermann fiának, aki elindul az alsó városba, hogy megszerezze a nőt...

Forrás: www.sulinet.hu, www.pestiest.hu

A SZERET Filmklub (Kultuszfilmek-filmkultuszok sorozat) műsora:

A vetítések a várban, a Művészetek Háza Pincegalériájában kéthetenként szerdán, 18 órakor. A programról részletesebb tájékoztatás a helyszínen kapható, illetve aki egy „reg. Filmklub” tárgyú e-mailt küld a kiralyviktor@freemail.hu címre, azt a várható eseményekről mindig időben értesítik. Az előadásokra bérletek a helyszínen válthatók 500 (2 alkalomra), 600 (3 alkalomra), 800 (6 alkalomra), 1000 (9 alkalomra) és 1200 (12 alkalomra) Ft-os áron. A bérletek nem névre szólóak, szabadon felhasználhatók - akár egy alkalommal többen is bemehetnek ugyanazon bérlet felhasználásával (így az, ha tetszik, csoportos kedvezményként is kihasználható).

A film kezdetétől a világháborúig (április 6., április 20., május 4.)


Halálos tavasz (1939, Kalmár László)
Metropolis (1927, Fritz Lang) / Patyomkin páncélos (1925, Eizenstein) - némafilm
Aranyláz (1925, Chaplin) - némafilm