Heteken belül létrejöhet a Balaton környéki hat borvidéket magában foglaló egységes Balatoni borrégió. Ennek a működésétől a minőségi borokat termelő pincészetek számos előnyt remélnek. Tovább >>>

Már csak néhány adminisztrációs tennivaló van hátra, így kijelenthető: többéves előkészítés után néhány héten belül megalakul az egységes Balatoni borrégió, amely jelentősen javíthatja a tó környéki hat borvidék minőségi borainak piaci helyzetét - nyilatkozta tudósítónknak Májer János, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete badacsonyi kirendeltségének igazgatója.

Magyarországon jelenleg 22 borvidéket tartanak nyilván, amelyek - az önállóan megjelenő tokaji borvidék kivételével - hamarosan öt borrégióba szerveződnek. Az egyes borrégiók - a Pannon, a Duna, az Alföldi, a Felső-magyarországi és a Balatoni - a szerveződés különböző fázisainál tartanak, közülük a Balatoni borrégió jár az élen.

A Balatoni borrégiót létrehozó hat borvidék - a badacsonyi, a balatonboglári, a Balaton-felvidéki, balatonfüred-csopaki, a zalai, valamint a somlói - összesen 84 borvidéki hegyközséget fog össze. Májer János kérdésünkre válaszolva elmondta: az egyes borvidékek átlagos mérete 1000-1500 hektár között mozog, ez az elaprózottság viszont alaposan megnehezíti a különálló borvidékek minőségi borainak nagy mennyiségben történő értékesítését.

A Balatoni borrégióban csaknem 11 ezer hektáron folyik szőlőművelés, ennek döntő részén - 83 százalékán - fehérborszőlőt termesztenek. A borrégióban az olaszrizling a legkedveltebb fajta, de jelentős területeken találhatók szürkebarát-, juhfark- és kéknyelűültetvények is.

Veres János, a zalai borvidék hegyközségi tanácsának elnöke érdeklődésünkre azt mondta: a Balatoni borrégió létrehozása segítheti az egyes borvidékek egységes arculatának kialakítását, zártabbá teheti a fajtaszerkezetet, továbbá a borrégió minősítő bizottságának felállításával minőségi kontrollt gyakorolhat a "balatoni" névvel forgalomba hozott termékek felett. Veres János hozzátette: a "balatoni" márkanév felvétele nem kötelező, használatához viszont a borrégió minősítő bizottságának engedélyére lesz szükség. Azt az egyes pincészetek maguk dönthetik el, hogy a bevált márkaneveik - badacsonyi, csopaki - mellé igénylik-e a "balatoni" jelzőt.

Májer János elmondta: eddig a balatoni jelzőt a tó környéki borvidékeken termelt tájborok és az asztali borok viselték, ezeket a termékeket a borrégió megalakulása után csak a "Balatonmelléki" megnevezéssel lehet majd forgalmazni. Emiatt egyébként az eddig a Balatonmelléki borvidék nevet viselő zalai szőlőterületek is névváltoztatásra kényszerültek: mostantól a zalaszentgróti-csáfordi központú terület a zalai borvidék nevet viseli.

A Balatoni borrégió várhatóan köztestületként végzi majd a feladatait. Ezek közül a legfontosabbak közé tartozik egy átfogó marketingstratégia kidolgozása, a borrégió népszerűsítése, a borok minőségének és piacképességének folyamatos javítása. Májer János elmondta: az egységes borrégió a különálló borvidékeknél hatékonyabban pályázhat majd különböző állami, illetve európai uniós támogatásokra is. (népszabadság)