(Vetítés: március 16. szerda, 18h)
Az 1945 utáni filmgyártás jelképpé vált alapműve. Időrendben korántsem az első, mégis a háború után megújult magyar film emblémájaként tartják számon – köszönheti ezt tematikájának és a benne foglalt értékeknek. Ami a tematikát illeti: leginkább egy német filmtípussal, a romfilmmel (Trümmerfilm) rokonítható. A romok jelentették mindazt, ami a világégésből ránk maradt, és amiből fel kellett építeni egy új világot.

A típus igényesebb darabjai nemcsak a háborús pusztítás okozta valóságos romokat láttatják, hanem romba dőlt lelki tájakat; pusztulásra ítélt, vagy magától is pusztulásnak indult világnézetet, morált is ábrázolnak. Radványi filmje ezek közé tartozik. A közel félórás bevezető montázs-sorozat jóval többet mutat a bombák ütötte sebeknél, a civilizáció pusztulásának érzetét kelti. A szétlőtt utakon szülő nélkül maradt gyerekek kószálnak, akiknek nincs mit enniük és nincs mit inniuk. Úgy segítenek magukon, ahogy tudnak: a túléléshez ugyanúgy szükség van az akasztott ember cipőjére, mint a lopásra.

Egy romos várban aztán találkoznak Simon Péter (Somlay Artúr) karmesterrel, aki több mindenre megtanítja őket. Például arra, hogy bármilyen nehéznek tűnik is, de meg kell próbálniuk felülemelkedni a mindenáron való puszta létfenntartás, a hordalét szintjén. Először Hosszúban, a bandavezérben (Gábor Miklós) alakul ki az emberi civilizáció újbóli felépítésének igénye, azt követően, hogy végighallgatja a fiúruhába bújt lány (Bánky Zsuzsa) történetét. A lány azért hagyta, hogy erőszakot tegyen rajta egy német (vagy nyilas), mert azt ígérték neki, hogy így életben hagyják a családját. Természetesen becsapták. Ezen a ponton veszi kezdetét az emberi civilizáció újbóli felépítése, amelyet a gyerekcsapat további története szimbolizál.

A filmtörténészek szerint a film a polgári humanizmus alapján áll. Valóban így van, többször is elhangzik, hogy létünk legfőbb értéke a szabadság, és hogy a szabadságot nem adják ingyen, hanem harcolni kell érte. Szinte minden jelenetben ott kísért 1789 szelleme, a karmester a francia forradalom dalára tanítja a fiúkat. Ötven év távlatából mindez elég különös akusztikát kap. A kommunista párt ideológiai irányítása és dirigizmusa kellett ahhoz, hogy a szó citoyen értelmében vett, egyetlen valóban polgárnak nevezhető filmrendezője (aki mellesleg, de nem véletlenül Márai Sándor öccse) elkészíthesse a korszak valóban reprezentatív, és tényleg a polgári humanizmus értékeit felvonultató, ma is katartikus hatású filmjét.

Forrás: www.filmtortenet.hu

A SZERET Filmklub (Kultuszfilmek-filmkultuszok sorozat) műsora:

A vetítések a várban, a Művészetek Háza Pincegalériájában kéthetenként szerdán, 18 órakor. A programról részletesebb tájékoztatás a helyszínen kapható, illetve aki egy „reg. Filmklub” tárgyú e-mailt küld a kiralyviktor@freemail.hu címre, azt a várható eseményekről mindig időben értesítik. Az előadásokra bérletek a helyszínen válthatók 500 (2 alkalomra), 600 (3 alkalomra), 800 (6 alkalomra), 1000 (9 alkalomra) és 1200 (12 alkalomra) Ft-os áron. A bérletek nem névre szólóak, szabadon felhasználhatók - akár egy alkalommal többen is bemehetnek ugyanazon bérlet felhasználásával (így az, ha tetszik, csoportos kedvezményként is kihasználható).

A világháború és az utána következő évtizedek (március 2., március 16., március 30.)
Kifulladásig (1960, Godard)
Valahol Európában (1947, Radványi Géza)
Casablanca (1942, Kertész Mihály) - angolul beszélő, feliratos

A film kezdetétől a világháborúig (április 6., április 20., május 4.)
Halálos tavasz (1939, Kalmár László)
Metropolis (1927, Fritz Lang) / Patyomkin páncélos (1925, Eizenstein) - némafilm
Aranyláz (1925, Chaplin) - némafilm