Még nem volt hivatalos eredmény az Európai Kulturális Fővárosa 2010 pályázat kapcsán, amikor elküldték a meghívót a média képviselőinek arra a keddi sajtótájékoztatóra, ahol is Asztalos István alpolgármester és Jokesz Antal, a pályázat előkészítésében részt vevő munkacsoport képviselője mondta el, hogyan vélekednek az eredményről. A találkozó apropóját végül is az adta, hogy a veszprémi pályázat nem jutott tovább a második fordulóba.

Asztalos István alpolgármester az eredménnyel kapcsolatban elmondta: nem tagadhatják, hogy a pályázat folyamatának ismeretében bizakodtak a továbbjutásban; ebben az értelemben a keddi hír kétségtelenül csalódást okoz. Az okok elemzése bizonyára hosszabb munka lesz. Az alig másfél hónap, amely a pályázat megalkotásához a kidolgozóknak rendelkezésükre állt – az alpolgármester szerint – nem tette lehetővé, hogy filozofikusan kidolgozott és részleteiben is kimunkált módon mutassák be elképzeléseiket. Asztalos István köszönettel mondott mindazoknak, akik akár kezdeményezőként, akár a pályázat kidolgozásával szerepet vállaltak egy olyan program létrejöttében, mely Veszprém következő évtizedének legfontosabb fejlődési irányait jelöli ki. Amennyiben a döntés részletes indoklása alapján szükségesnek látják, korrigálják a pályázatban megfogalmazott fejlesztési elképzeléseiket, a célokat azonban, melyeket megfogalmaztak, a pályázat készítői nem adják fel.

Asztalos István még elmondta, hogy az elmúlt hónapokban létrejött egy olyan stratégiai fejlesztési program, mely - részletesen kidolgozva - a következő évek városfejlődésének meghatározó dokumentuma lehet. Ezt a stratégiát a következő hónapokban következetesen továbbfejlesztik, mert ebben látják az uniós források megszerzésének legfontosabb feltételét. Véleménye szerint nagy helyi értéke a Kulturális Főváros programnak, hogy a város kulturális életével kapcsolatban különben tartózkodó személyeket és csoportokat együttműködő partnerré tette.

Jokesz Antal kiegészítésként hozzátette, hogy a Veszprém nagyságú városok a pályázat során „neccesnek” bizonyultak, elismerte, a város erejét meghaladó módon próbáltak megfelelni a kritériumrendszernek. Tény, hogy a továbbjutó városok közül több az ország peremén található (Miskolc, Debrecen), a közép-dunántúli régióból senkit sem támogattak.

S hogy kik a továbbjutottak, illetve a kiesettek?
„A bíráló bizottság szakmai ajánlásában egyhangúlag javasolja továbbjuttatni Eger, Miskolc és Pécs pályázatát.”
”A bíráló bizottság szakmai ajánlásában a szavazati arányokat tekintetbe véve egyszerű többséggel javasolja továbbjuttatni Budapest, Debrecen, Győr és Sopron pályázatát.”
”A szakmai bizottság ajánlásában nem javasolja továbbjuttatni Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém pályázatát.”

A szakmai bizottság értékelése:

„Veszprém pályázatában az anyag központi fejlesztési elemei nagyon nagy részben közlekedés-fejlesztési jellegűek, az olyan ígéretesen hangzó „vállalások" pedig, mint amilyen például a Dubniczay Ház „képzőművészeti kiállítóhellyé alakításával létrehozott turisztikai attrakciója", pusztán csak az általánosság szintjén mozgó megfogalmazásokat takarnak (pl.: „kulturális, lát[képzőművészeti rendezvények megrendezése", „hiánypótló közösségi funkciókat , erősítve a város kulturális arculatát", stb). A bíráló bizottság szerint bár a turizmus kiemelt részét képezi a Kulturális Főváros-év lehetőségrendszerének, a veszprémi pályázatban a kulturális és kreatív szektor egyéb mezőinek teljesítményéhez képest túl nagy súllyal bírnak a turizmus-orientált elképzelések. Az anyanyelv sajátosságára épülő elképzelés méltánylandó és támogatandó, de a pályázat egyrészről nem fektet energiát arra, hogy az, a magyar szempontból különösen érzékeny terület, ami nyelvi izolációnak nevezhető, miképpen lenne európai méretekben fellazítható, másrészről a projekt volumene – a jelenleg kifejtett formában – önmagában még nem lép túl egy néhány hetes rendezvénysorozat keretein.
A pályázattal kapcsolatban egyébként is el lehet mondani, hogy általában fesztivál-jellegű elképzelésekkel dolgozik (verbál-túrák, irodalmi esték, találkozók, előadások, konferenciák, stb.). Mindez önmagában még nem is lenne probléma, de a pályázati kiírás ennél komplexebb, maradandóbb projekt-terveket (is) kért, nem beszélve arról, hogy a pályázaton induló városok fesztivál-szervezés terén már az Európa Kulturális Fővárosa-cím nélkül is hagyományosan erősek.

Kapcsolódó oldalak:

Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém értékelése
Budapest, Debrecen, Győr és Sopron értékelése
Eger, Miskolc és Pécs értékelése