Immár negyedik alkalommal szervezte meg közösen Veszprém megye gazdasági évnyitóját a megyei önkormányzat és a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Tovább >>>

Igaz, már a farsang idején is túl vagyunk, de a januárra tervezett időpont az előadók egyeztetési nehézségei miatt későbbre kényszerült.

A rendezvény célja ugyanis kezdetektől az, hogy a megye gazdaságának szereplői első kézből kapjanak információkat a kormányzat terveiről, áttekintést független szakértőktől a gazdaság helyzetéről és beszámolót a kamarák tevékenységéről, terveiről. Az egyik előadó személye végül így is megváltozott: Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója helyett helyettese, Karsai Gábor „ugrott be”, mivel főnökét a miniszterelnök kinevezte az adóreformot előkészítő grémium élére, s ottani elfoglaltsága miatt lemondani kényszerült a veszprémi „fellépést”. A jó hír az - jelentette be a házigazda tisztét ellátó, s az ülést vezető dr. Fazekas János, a VKIK elnöke -, hogy ugyanennek a testületnek tagja lehetett az országos kamara elnöke, dr. Parragh László is.

A rendezvény első előadója Pál Béla, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős politikai államtitkár, Veszprém megyei országgyűlési képviselő volt, aki a régiók fejlesztésének főbb irányairól, területeiről, s az aktuális támogatási lehetőségekről tartott részletes tájékoztatót. Felhívta a figyelmet többek közt arra, hogy 2007-től igen jelentősen megemelkedik a Magyarország által igénybe vehető európai uniós támogatások összege, ám ezek fogadására már most fel kell készülni támogatható projektekkel. Fontos bejelentése volt az is, hogy a kormányzat legkésőbb e hónap végéig megjelenteti az összes gazdaságfejlesztési pályázatát.

Karsai Gábor a GKI kutatási adataival - bár a helyzet értékelésében néhány ponton vitatkozott is - jórészt alátámasztotta az államtitkár optimizmusát. A kutatók véleménye szerint a magyar gazdaságban lassú élénkülés tapasztalható, hosszabb távon pedig gyorsuló fejlődésre számítanak.

Dr. Parragh László - ahogy azt tőle már megszokhattuk - új színt hozott a vitába. A kamarák előtt álló gazdaságpolitikai feladatok címet viselő előadását azzal indította, hogy áttekintette három korábban csatlakozott ország helyzetét. Értékelése szerint Görögország - bár gazdaságát stabilizálta - nem tudott igazán élni a lehetőséggel. A görög gazdaság az EU-tól kapott támogatásokból él, ám a rendelkezésére álló pénzeknek csak harmadát tudja „leszívni”. Írország a nagy nyertesek közé tartozik, napjainkban a legdinamikusabb nemzetgazdaságok közé tartozik - ám ennek az eredménynek az eléréséhez nagyon hosszú időre volt szüksége. A fejlődés akkor lódult meg, amikor az ír politikai szereplők megkötöttek egy megállapodást a nemzetgazdasági stratégia alapelveiről, amit azóta is szisztematikusan alkalmaznak. A csatlakozás igazi nyertese azonban dr. Parragh László szerint a spanyol (és a hozzá hasonló teljesítményt produkáló portugál) gazdaság volt. A spanyolok gyorsan alkalmazkodtak az új lehetőségekhez, megszerezték és megtartották a befektetők bizalmát, képesek az uniós támogatások hatékony kihasználására.

Az MKIK elnöke szerint érdemes a gazdasági eredményeket összevetni a kamarák helyzetével: Görögországban önkéntes tagságú a kamara, jogosítványai gyengék, a gazdaságfejlesztésbe és a területfejlesztésbe alig van beleszólásuk. Írországban is önkéntes tagságú a kamara, de közjogi helyzete erős, a kereskedelemfejlesztés kamarai feladat, képviselve van a területfejlesztésben is. Spanyolországban kötelező a kamarai tagság s a kamaráknak meghatározó szerepük van a kereskedelemfejlesztésben és a területfejlesztésben is. Mindebből persze nem következik, hogy a kamarákon múlik a gazdaság teljesítménye, de a korreláció mindenesetre figyelemre méltó. Dr. Parragh László szerint egyértelmű, hogy a gazdaság szabályozását nem szabad csak a politikusokra bízni, az csak akkor lehet hatékony, ha a gazdaság szereplői maguk is érdemi részt tudnak vállalni belőle. Konkrét példaként említette a szakképzést, amelyben igazán jól csak a kamarák által működtetett tanulószerződések rendszere működik. Sikertörténet a Széchenyi-kártya is, amely hatékonyan biztosítja kis- és középvállalkozások ezreinek likviditását. A kamarák készen állnak egy hasonló elven működő befektetési hitelkonstrukció bevezetésére is, ezt azonban az előadó véleménye szerint egyesek azért gátolják, mert keresik a módját annak, hogy állami hivatalok keretei között valósíthassák meg.

A nagy érdeklődéssel fogadott előadássorozat végén Kuti Csaba, a Veszprém megyei közgyűlés elnöke mondott zárszót, amelyben arra is kitért, hogy véleménye szerint sokkal több üzletembernek és polgármesternek kellett volna a résztvevők között ülnie; utalt rá, hogy a kutatóintézet véleménye szerint is a gazdaság fejlődésének legfőbb gátja az információhiány, amin éppen az ilyen rendezvények is sokat segíthetnének. Végezetül mindenit meghívott egy állófogadásra, ahol kötetlen formában folytathatták a tapasztalatcserét - akár az előadókkal, akár egymással. (Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara)