A megyei munkaügyi központok hónapról-hónapra készítik összesítéseiket a munkanélküliségi mutatók alakulásáról, az álláshoz jutók számának változásairól. Ezekből kitűnik, hogy minden intézkedés dacára a diplomás munkanélküliek száma szinte állandó. Sok közöttük a fiatal is, akik éveket töltenek el úgy, hogy a diploma átvétele után még egyáltalán nem volt munkahelyük - vagy ha volt is, nem olyan, ami megfelelne képzettségüknek. Tovább >>>

Vajon melyik oldalt terheli ilyenkor a nagyobb felelősség? A munkaadókat, akiknek nem kellenek a fiatal diplomások, vagy inkább az iskolákat, melyek sokszor olyan diplomákat adnak át diákjaiknak, melyek mögött már az átadás pillanatában is elavult tudás áll csak.

- Egy új szak felfutási ideje 6-7 esztendő, ennyi kell a szak kidolgozásától az első diplomák átvételéig - mondja Birkner Zoltán, a Veszprémi Egyetem nagykanizsai kihelyezett képzési helyének oktatási igazgatója. - Igaz az, hogy a piac azonnali kéréseire a felsőoktatás lassabban tud reagálni, de ez nem is baj, mert legjobb, ha a hallgatók nem egy szűk terület speciális szaktudását, hanem leginkább alap-kompetenciákat sajátítanak el.

Birkner Zoltán szerint a felsőoktatásnak leginkább öntudatosan választó 18 évesekre van szüksége, akik pontosan ismerik érdeklődési területüket és megmutatkozó tehetségüket, s nagyjából azt is látják, hogy mi az, amit a piac ma keres. Ez persze még nem minden: szükség van az állami beavatkozásra is, hogy az államilag finanszírozott helyek elosztásával valamiféle egységes nézőpont jelenjen meg az egyetemeken. Harmadik nagyon fontos láb pedig maga az intézmény: hogy azokat a szakokat erősítsék, melyeken látszik, hogy sikeresek lesznek. Biztos recept persze nincs: az a körülmény ugyanis nem megkerülhető, hogy a ma bekerülő informatikus hallgató 4-5 év múlva jelenik csak meg a munkaerő-piacon, tudásának akkor kell majd érvényesnek és naprakésznek lennie. Hogy e naprakészséget pontosan miben mérik majd nála leendő munkaadói, ma még nem tudható - az azonban egészen biztosan kijelenthető, hogy a jó alaptudással rendelkező, nyelveket beszélő, magas változtatási hajlandóságot elsajátító végzősöknek nem fog gondot okozni az elhelyezkedés.

Ez a „változtatási hajlandóság” egy rendkívül fontos körülmény - mondja az oktatási igazgató.

- Nyugat-Európában ma a hazainál sokkal magasabb a második vagy harmadik diplomát szerzőknek a száma, többen vannak az újrakezdők. Bár sokak szerint a magyar tanulási kedv még mindig jóval magasabb, mint a többi volt szocialista országban. Persze a tanulási kedv nem csak kedv kérdése: nagyban befolyásolja azt a cégek és magánszemélyek fizetőképessége, tehervállaló képessége is, hiszen egy második - fizetős - diploma megszerzése a tandíjjal, utazási költségekkel, esetleges szállás költségével együtt igen komoly terhet jelent a tudásra szomjazónak. (MR)