Novemberben hatszáz Veszprémben élőt kérdezett különböző, általában a városra vonatkozó témakörökben a Jelenkutató Intézet. A válaszok alapján egy polgárosodottabb, öntudatosabb; ám a szegénységtől, s a jövőtől való félelemben élő lakosság képe körvonalazódik a közvélemény-kutatásból. A veszprémiek ennek ellenére jóval elégedettebbek az országgal, személyes helyzetükkel, s valamivel elégedettebbek városukkal is, mint három éve.

A tizedik közvélemény-kutatás készült el a városban. Dióssy László polgármester az értékelés összefoglalásánál rámutatott, még mindig nagy gond városunkban a szegénység, a bizonytalanság, a holnaptól való félelem. Emellett érzékelhető a kulturális pezsgés, a kínálat növekedése. Kedvezőtlen jelenségnek nevezte az önkormányzat és a polgármester bizalomvesztését. A politikai pártok közül az MSZP támogatottságának vezetését kissé meglepőnek nevezte Dióssy László. - Erős a blokkosodás, azaz a jobboldali és a bal-liberális politikai felállás, sok dolgot pártreferenciák alapján ítélnek meg az emberek, ami nem kedvez az önkormányzatiságnak. A megkérdezett veszprémiek 92 százaléka nem költözne el városunkból, ami örvendetes - jegyezte meg Dióssy.

A kérdezők nem hagyták érintetlenül az aktuális városi ügyeket sem - tudtuk meg. Ilyen volt a regionális hulladékkezelő program, melynek folytatásával a válaszadók 83 százaléka egyetért. 76 százaléka vélte helyes döntésnek a projekt megvalósítását akadályozó települések kizárását a megyeszékhely hulladéklerakójából. A lakosságnak mintegy negyven százaléka jó ötletnek tartja az ünnepi játékok megrendezését, míg az Európa Kulturális Fővárosa címmel kapcsolatban jócskán megoszlanak a vélemények, a többség csak jelentős állami támogatás mellett tartja megvalósíthatónak az elképzelést. A kórházi dolgozók ingyenes parkoló-használatával kapcsolatos válaszoknak több mint fele támogató jellegű. Az önkormányzattal kapcsolatos ismeretek forrásai - azaz a helyi médiák - közül kiemelkedő többségben a Veszprémi 7 Nap-ot, az egyik ingyenes városi hetilapot jelölték meg. Másodikként a városi TV, harmadik helyen pedig a megyei napilap szerepel; míg a többi média által „szerzett” százalékpontok alacsonyak. (Az értékelés a helyi internetes újságra nem tér ki.)

A sajtótájékoztatón jelen lévő dr. Mareyin Kiss József, a Jelenkutató Intézet igazgatója kiemelte az országos és a városi közérzet javulását, melyre utoljára 1997-ben volt példa. Dióssy László az EU-s forrásokból megvalósuló fejlesztések számának emelkedését nevezte meg, mint a javulás egyik okát. Dr. Mareyin Kiss József megemlítette a szórakozási lehetőségekkel, a környezetkultúrával kapcsolatos elégedettséget. Tömérdek kritika is jellemzi a várost, elsősorban az utak, a járdák állapota és a rossz köztisztaság miatt. Kedvezőtlenek a helyi és a helyközi közlekedés mutatói, de a parkolásban némileg javulást vélnek a válaszadók. A munkalehetőségek tekintetében előrelépést tapasztalnak a helyiek. A város egyik legnagyobb problémájaként mégis a munkanélküliséget vetették fel, annak ellenére, hogy a legfrissebb adat szerint 3, 66 százalékos a munkanélküliség Veszprémben. Ez a szám a megyei jogú városok közötti összehasonlítást tekintve az egyik legjobb. Amikor a munkanélküliségről beszél, elsősorban nem is a jelenlegi helyzetnek, inkább a jövőtől való félelmének, a bizonytalanságnak ad hangot a lakosság - tette hozzá Dióssy László.

Klasszikus szegénység-szindrómát mutatnak a magas közüzemi díjak, a szegénység, a bérlakáshiány, a hajléktalanügy; valamint a fiatalok és a nyugdíjasok, mint két problematikus társadalmi csoport helyzetére utaló válaszok. Ám megjelenik a másik, a "gazdag", a polgárosodó Veszprém képe is, igény a sportcsarnokra, uszodára, strandra, a közösségi ünnepekre. A városban javult a levegő és a környezet állapota. A 2004-es veszprémi közvélemény-kutatás részletes eredménye a későbbiekben olvasható lesz a város honlapján, a www.veszprem.hu-n.