Senkit nem érdekel?

- hogy az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázunk -

Asztalos István alpolgármester várta a kérdéseket a város honlapján működő fórum Agora rovatában, szerdán délután... Hiába. Bár közel háromszázszor megtekintették a beszélgetést, mindössze egy kérdező akadt. Így is megtudhattuk, hamarosan elkészül a pályázat, szóba kerültek az anyagiak, valamint megkérdezték, mekkora esélye van a városnak, hogy elnyerje ezt a kitüntető címet.

A pályázat beadási határideje december 31., a feladat pedig akkora, hogy kitölti a teljes "műsoridőt" - ezzel magyarázta Asztalos István, hogy miért nem nyújtotta még be egyetlen város se a pályamunkáját. Végigjárták a nagy-nagy munkák szokásos poklát a teljes káosztól a csituló pánikon át a dolgok kisimulásáig - folytatta. Elkészült a pályázat első fejezete és a mellékletek sora. Ez óriási dolog, mert félarasznyi dokumentumot kellett összerakni hozzá - vélte az alpolgármester. Legkeményebb dió a második fejezet, lényegében ez tartalmazza a jövőre vonatkozó elképzeléseket, ezen végzik az utolsó simításokat, közben meg készül a "dizájn". Asztalos szerint a pályázat maga is kulturális teljesítmény, az a jó, ha ezt a külleme is kifejezi. Az a cél, hogy a szöveg belül, és a forma kívül - az anyag egészén végigfutó grafika, tipográfia - egy nyelven beszéljen.

Egy másik kérdésre adott válaszból kiderült, 15-én találkoznak a pályázatot benyújtani szándékozó városok képviselői. Ez azért fontos, mert a mostani kontaktus lehet az alapja annak a kulturális együttműködésnek, ami majd csak a pályázat lezárása után indulhat el. Ez teszi majd lehetővé, hogy az a klub, ami most formálódik, együtt is maradjon, és a kulturális főváros ügye monodrámából igazi előadássá, nemzeti teljesítménnyé váljon - véli Asztalos István. Ettől persze még versenyben állunk, tudjuk, hogy nyerni csak egyikünk fog, veszteni azonban egy sem. Mint az olimpián, ahol ugyancsak egy kap aranyérmet, de aki ott van a döntőben, annak azért már megjegyzik a nevét.

Ami a költségeket illeti, a legolcsóbb főváros is belekerült 70 millió euróba - nyilatkozta az alpolgármester. Ennek az az előnye, hogy nagyjából elsimítja a városok közti nagyságkülönbséget, mert ehhez képest mindannyian "kevesek" vagyunk. Ez azt jelenti, hogy ebből a szempontból is az olimpiára emlékeztet a feladat: azt is egy város jegyzi, de a teljesítmény az egész nemzeté. Az a tapasztalat, hogy a teljes költségek legalább harmadát kell hozni vállalkozói alapon, hogy életképes legyen a projekt. A nyertes város vállalkozói célkeresztbe kerülnek. Ennek azonban van egy alapvető feltétele. A vállalkozók nem azért jönnek, mert a nagy értékrendi döntések pátosza hajtja őket. Akkor jönnek, ha megtalálják a számításukat - osztotta meg gondolatát a nagyközönséggel Asztalos István.

Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez ez a pályázat csupán az első lépcsőfok, amit még kettő követ. Az utolsó fordulóban nemzetközi zsűri bírál majd, olyan tagokkal, akik kivétel nélkül egy-egy győztes kulturális főváros-pályázat élén álltak már. „Európa nagyon tekintélyes, piti lobbieszközökkel megközelíthetetlen kultúr-gurukra számíthatunk” - derült ki egy újabb válaszból.

A végeredményt tekintve értelmes becsléssel nem tudott szolgálni az alpolgármester. - Egy biztos, reálisan kitűzhetjük magunk elé azt a célt, hogy túljussunk az első fordulón. A végeredménytől függetlenül ebből az ügyből még rengeteg előnyünk származik, olyan is, amire ma még nem is gondolunk. Mindenekelőtt azonban olyan kulturális önismeret birtokába juthatunk, amilyennel talán soha korábban nem rendelkeztünk. A magunk számára egy nagyon termékeny kényszerhelyzetet teremtettünk, és kijelölhetjük a holnapi pályát. Ha ezt elég bátran tesszük, akkor megalkottuk a holnapi Veszprém kulturális kontúrjait. Tiszta haszon - fejezte be a válaszadást Asztalos István alpolgármester.

Az Agora következő vendége Dióssy László, Hartmann Ferenc és Asztalos István lesz december 22-én 14 órától.

Rovat: