Veszprém megyében ma rosszabb a közlekedésbiztonság, mint az elmúlt öt év bármely esztendejében. Az idén eddig hatvan ember halt meg a megye útjain - derült ki a megyei baleset-megelőzési bizottság vizsgálatából.

Öt év alatt összesen 210 halálos baleset történt Veszprém megye útjain, ezekben háromszáz ember veszítette életét - állapította meg a megyei baleset-megelőzési bizottság. A legtöbb tragikus karambol a gyorshajtás miatt történik: ez volt az oka a balesetek 36 százalékának. A kanyarodási szabályok megsértése a balesetek 17, az elsőbbség meg nem adása 12, a gyalogosok szabálytalankodása 11, a szabálytalan előzés pedig 10 százalékának volt okozója, a többit egyéb okok idézték elő. Összességében a balesetek 67 százalékában a személygépkocsik vezetői voltak a vétkesek.

A megye útjai közül a 8-as számú főúton történik a legtöbb baleset - ezután a Balaton-parton kanyargó 71-es út, illetve a Veszprém-Tapolca közötti, a 8-assal párhuzamosan vezető út a legveszélyesebb. A 8-as főúton akkora a forgalom, mint a megye többi útján összesen. Itt egy csendes téli napon is hatezer kocsi közlekedik - a nyári csúcsszezonban pedig a húszezret is eléri az utat használó járművek száma. Itt találhatók az ország baleseti szempontból legveszélyesebb útszakaszai. Ezek közül is kiemelkedik a Herend és Szentgál felé vezető elágazás: az idén a 8-as főút Veszprém megyei szakaszán bekövetkezett ötven halálos baleset közül nyolc ezen a szakaszon történt. Nem sokkal veszélytelenebb a Herend után Városlőd felé vezető szakaszon a herendi temető melletti emelkedő: itt egy kapaszkodósáv könnyíti a nyugat felé haladók dolgát, ám a völgy felé tartók előzésre is használhatják a középső sávot. Mivel a 8-as főúton a Herend előtti részen alig van lehetőség előzésre, és nagyon sok erre járó teherautó lassítja a forgalmat, a személyautók vezetői kockázatos előzésekbe kezdenek.

A tapasztalatok szerint a balesetveszélyt csak a főút szélesítésével lehet csökkenteni: amíg korábban rendszeresek voltak az inotai hőerőműnél történő ütközések, két éve, mióta négysávosra szélesítették az utat, és külön kanyarodósávok segítik az ipartelepre igyekvőket, ott nem történt súlyos baleset. Ám az út szélesítése sem jelent garanciát: a 8-as főút harmadik legveszélyesebb szakasza a Veszprém nyugati határában lévő csatár-hegyi csomópont. Itt találkozik a várost dél felől megkerülő körgyűrű a főút Márkó felé vezető szakaszával, s a megyeszékhelyről kivezető pápai úttal, valamint egy alsóbbrendű útszakasszal, amelyet a Csatár-hegyen lévő üdülőtelkek tulajdonosai használnak. Jóllehet itt összesen öt sávon zajlik a forgalom, az éles kanyar és a domboldal miatt amúgy is korlátozott kilátást tovább csökkenti a két útpályát elválasztó korlát. S ha még egy kanyarodni szándékozó autó is áll valamelyik belső sávban, akkor a helyzet rendkívül kockázatossá válik. Ezen a szakaszon idén két súlyos baleset történt eddig. Már az út szélesítésének megkezdésekor elhangzott olyan vélemény közlekedési szakemberek részéről, hogy itt szinteltolásos kereszteződést kellene építeni, vagyis felüljárókkal megkönnyíteni az erre járók mozgását, a nagy költségek miatt azonban ez elmaradt. Épült egy felüljáró alig egy kilométerrel a kereszteződéstől nyugatra, de ez nem segíti a város és az üdülőtelkek felé kanyarodókat.

A Veszprém megyei baleset-megelőzési bizottság értékelése szerint a különböző tiltó tábláknak szinte semmilyen hatásuk nincs a 8-as főút veszélyes szakaszain haladókra. A rendőrség szinte mindennap méri a sebességet a főút valamelyik megyei szakaszán, ám ez sem jelent igazi visszatartó erőt. A leggyorsabban haladó autós egyébként egy hölgy volt, aki 136 kilométeres óránkénti sebességgel száguldott egy hetven kilométer sebességre korlátozott szakaszon. A főút teljes korszerűsítése előtt a szakemberek szerint csak az állandóan működő, egy-egy fix helyre telepített sebességmérő berendezések hozhatnának javulást: a BM jövő évi költségvetésében azonban erre nem biztosítottak keretet. (népszabadság)