A veszprémi sétálóutcán szinte minden megüresedett üzlet helyét a kínaiak veszik át, a tendencia másutt is hasonló, országosan 20 százalékosra emelkedett a távol-keleti boltok részesedése a ruházati piacon. Van, aki félti az exkluzív üzletnegyedet, a patinás utcákat az olcsó árutól, más viszont széttárja a karját, mondván: piacgazdaság van, azt árulnak, amit a lakosság meg tud fizetni.

Mióta nem kötelező a kamarai tagság, nem rendelkezünk pontos adatokkal, hány távol-keleti bolt található a megyében - tudtuk meg Csabai Tamástól, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara igazgatójától. - Ha valaki betartja a szabályokat, nyugodtan vállalkozhat. Véleményem szerint a különböző minőségű és árú kereslet megfér egymás mellett, kérdés viszont, melyikből mennyire van szükség. Ezt pedig a piac dönti el - nyilatkozta Csabai Tamás.

A legtöbb kifogás a kínai árucikkeknél a minőséget éri. Somogyi István, a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezetője elmondta: mivel egyre több a kínai bolt, egyre többen keresik fel a hivatalt minőségi kifogásaikkal is. Leggyakoribb hiba a minőségi kifogások nem jogszerű intézése.

Csermák Zoltán, a Veszprém Rt. igazgatója elmondta, a belvárosi üzlethelyiségeknek csupán a 30 százalékával rendelkezik az önkormányzat, a többi magántulajdonban van. A Veszprém Rt. a bérbeadásnál feltételként szerepelteti, hogy tömegáru-kereskedés nem folytatható az általuk kiadott üzlethelyiségben. Jó minőségű, exkluzív, a belváros rangját növelő termékek árusításához járulnak csak hozzá.

A magántulajdonosok üzletpolitikájába azonban az önkormányzat semmilyen módon nem tud beleszólni. Csermák Zoltán megerősítette, hogy a sétálóutcában lévő önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségeket (öt ilyen van jelenleg) a város nem kívánja értékesíteni. (napló nyomán)