Fontosnak tartom gyorsan tisztázni, hogy a Nemzeti Civil Alap által lebonyolított első pályáztatás után sikerült elérni, hogy a megmaradt pénz erejéig a régiós NCA kollégiumok újból pályázatokat írhattak ki - mondja Varga Endre, a Veszprém Megyei Nonprofit Szolgáltató Központ vezetője. Ezzel azok számára is újra megnyílt a lehetőség, akik nem kaptak támogatást az elsőn: megint beadhatják pályázataikat.

Már az NCA elképzelés végleges változatának megszületése idején azt mondta a kormány, hogy minden évben annyi pénzt tesz a civil alap kasszájába, amennyi a személyi jövedelemadóból civil szervezeteknek felajánlott egy százalékokból beérkezik hozzájuk. Amikor a törvény született, még nem lehetett tudni, hogyan fog alakulni ez az összeg. Az előzetes kalkulációk szerint 6,1 milliárd forint jött ki. Erre azonban rácáfolt a valóság, és csaknem egy milliárd forinttal több pénz érkezett a számlára az állampolgárok jóvoltából. A kormány ennek ellenére tartotta magát a vállaláshoz és ő is hozzátette a maga részét az alaphoz. Ebből az utóbbi összegből a régió (tehát Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye) civil pályázóira 70 millió 700 ezer forint jut.

Az összegből azok a pályázatok juthatnak működési költségeikre fordítható támogatáshoz, akik a kiírásnak megfelelő dokumentációt nyújtanak be idén november 17-ig. Az új pályázatról részletes tájékoztatást lehet kapni a civilházakban. Miközben már az előző pályázatot is a tavasszal létrejött NCA írta ki és bírálta el, tény, hogy kevés civil szervezet jelentkezett. Az is bebizonyosodott, bizony a szervezetek, közösségek, akiknek a pályázati kiírás szólt, nem tudnak pályázni. Mindezek mellett érdemes a második 2004-es ilyen pályázatot kihasználni, minthogy az NCA hatáskörébe rendelt pályáztatás továbbra is (miként ez érvényesült az elsőként kiírt változatnál is) három előnyt feltétlen jelent.
1.) A pályázatokról maguk a civilek döntenek - és nem a kormányzat.
2.) olyan szakemberek kezében van a pályázók támogatásának lehetősége, akik a régió civil szervezeteiben dolgoznak.
3.) Budapest - ha tetszik egy nagy országos központ - helyett a pályázók működési területéhez jóval közelebbi helyen történik az elbírálás - mondja a civilház vezetője.

Ez azt is jelenti, hogy érdemes felülemelkedni az NCA létrejöttekor kialakult legitimációs (más szóval jogosultsági) aggályokon. A civil alap tisztségviselőit választani jogosult és tisztségviselőit küldő szervezeteinek körét annak idején úgy határozta meg a törvény, hogy azoknak legalább megyei hatókörűeknek kell lenniük. Ezzel kiestek a kistérségi és helyi szervezetek, amelyek egy részében az az álláspont körvonalazódott, hogy nem tartják legitimnek az NCA különböző (regionális és szakmai) kollégiumait.

Az első pályázat tapasztalatai azt mondatják Varga Endrével, hogy a korábbi, a működési költségekre elnyerhető pályáztatási feltételekben történtek jelentős változások. Két éve még az Országgyűlés Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága írt ki ilyen pályázatokat, aztán tavaly ez átkerült a Miniszterelnöki Hivatal Civil Kapcsolatok Főosztályához, és 2004-ben állt fel a Nemzeti Civil Alap tanácsa és kollégiumai. Az NCA előtti időkben, ahogy a fentiekből is kiderül, voltak működésre fordítható pályázati pénzek, de jóval kevesebb volt a keret (2003-ban 440 millió forint, ezzel szemben most a léptékekkel jelentősebb, ennek mintegy tizenötszöröse). Persze az előző, működésre kiírt pályázatok rendelkeztek azzal az előnnyel, hogy egyszerűbben lehetett megírni azokat, ám ez nem feltétlenül ellensúlyozhatja azt a hátrányt, hogy Budapestről kevésbé lehetett felmérni, hogy Halimbán vagy Ősiben támogatásra érdemes szervezet működik-e.

A civil alap pályázatát idén már az Európai Uniós pályázati normákhoz igazították, ezért sokan vetettek fel olyan kérdéseket: miért ragaszkodik a pályáztató ilyen szigorú feltételekhez. Többen nehezményezték, miért kell egy nem közhasznú szervezetnek a közhasznúakéhoz hasonló számadást benyújtani, miért nem lehet egy pályázati elbírálással szemben fellebbezni, vagy miért nem lehet egyes mellékleteket utólag benyújtani. Ezeken a felvetéseken bizony el kell gondolkodni.

A tapasztalat és számos megválaszolatlan kérdés tehát már most, a tevékenység kezdetén is jócskán adódott. A civilház feltétlenül szeretné a bonyolult pályázatok kérdését azzal megoldani, hogy ilyen képzéseket szerveznek a pályázók számára. Jövőre megnő a jelentőségük a civil szervezetek számára az adóból felajánlott egy százalékoknak. Az egész NCA rendszere függ ezektől a forrásoktól. Komoly lobbizást kell kifejteni, hogy legalább a 2004-es összeg erejéig kifejeződjön az állampolgárok adakozókedve. Erre több kezdeményezésre is vállalkoznak a civilházak, a civil alapban tevékenykedők - fejti ki a civil ügyekben jártas szakember. - Egyre többen, többek között mi is indítunk a közeljövőben olyan képzést a civil szervezeteknek, amelyek segítséget nyújtanak az 1% elnyerésében.

Az NCA-ról szóló, jelenleg hatályos törvényi, jogi hátteret kívülről és belülről is sok kritika érte. A szorgalmas kollégiumok és azok elnökei már sok figyelemreméltó, megfontolt és összefogott javaslatot gyűjtöttek össze, amelyekben megfogalmazták, mi változzon a törvényben, hogy a kicsi és nagy szervezetek egyaránt elfogadható mértékű eséllyel pályázhassanak - tudtuk meg Varga Endrétől.

Kilián