"Mit szeretek a turisztikában, s az önként vállalt feladataimban? A szervezést, az emberekkel való kommunikációt, igen, elsősorban azt. Hogy önálló megjelenést, kiadványokat, honlapot álmodhatok, melyek Veszprémről szólnak, a várost mutatják be az idegennek. Bár nem itt születtem, mégis ebben a történelmi városban leltem otthonra és ma már veszpréminek vallom magam."

Index: - Mennyit kell utazni szerte a világban ahhoz, hogy turisztikai szakember váljék valakiből?

Lőrincz Katalin: - Ha sokat utazol, valószínűleg előbb-utóbb máshoz támad kedved, bár szerintem nincs erre szabály. Nálam nem így alakultak a dolgok. A sport érdekelt a leginkább, kosaraztam, irányító poszton játszottam, sporttagozatos gimnáziumba jártam. A gimiből hozott hatvan pontommal Pécsre, a JPTE-re felvételiztem, testnevelés szakos tanár akartam lenni - kezdetben. A testnevelés mellé a földrajz szakot választottam (ami szerintem már önmagában is fél turisztika) és a turizmus szakirányt. Hamar rájöttem, hogy a testnevelés tanársághoz értenék a legkevésbé, így jött a turisztika.

Index: - Azaz hogyan is?

LK: - Pécsett meghatározóak voltak a tanáraim, és az általuk képviselt, turizmusról, területfejlesztésről, fenntartható fejlődésről szóló gondolkozásmód - Tóth József professzor, Dr. Lengyel Márton, Dr. Jandala Csilla (ő alapította később Veszprémben a turizmus tanszéket) és Dr. Aubert Antal tanítottak. Egyetemi éveim után egy fővárosi telefonos multicégnél helyezkedtem el. Diplomamunkám megvédésekor Lengyel tanár úr rákérdezett, mit keresek a telefonosoknál? Ekkor voltam jó időben, jó helyen - ahogy mondani szokás. A tanár úr hívta fel a figyelmemet az éppen megalakuló Magyar Turisztikai Szolgálatra. Ajánlotta, menjek el, beszéljek Székely György főosztályvezetővel. Megfogadtam a tanácsát és fel is vettek.

Index: - Innét, gondolom, már nem volt megállás...

LK: - Részemről nem. Szerelem volt az egész. Két évig turizmusfejlesztési pályázatokkal foglalkoztam a fővárosban. Abban az időben zajlottak az 1100 éves honfoglalási évforduló rendezvényei. Dunántúli koordinátorként egyre gyakrabban megfordultam a Dunántúl több helyén hivatalos programlátogatásokon, ahol segítenem kellett a szervezőket, a pályázatokat. Így Veszprémbe is nemegyszer eljutottam.

Index: - Mi volt az a "megfoghatatlan" a városban, ami önt megfogta?

LK: - Itt ismertem meg későbbi férjemet, akivel Veszprémben kezdődött közös életünk. Na meg az itteni légkör, a szakma, a barátaim. Bár az igazsághoz tartozik az is, hogy mindkét testvérem Veszprémben lakott, tehát egy másfajta kötődéssel is rendelkeztem. Leköltöztem hát ide, hogy az egyetemen tanítsak, de erre nem adódott lehetőségem. Aztán végül a pesti munkatársaim is segítettek, amikor jelezték, hogy Veszprém Tourinform Iroda nyitásában gondolkodik. A megyeszékhelyen felkértek, hogy készítsem el a pályázatot, hozzam létre az irodát. A kialakítás és közös munka után úgy gondoltam, hogy megpályázom a vezetését. Sikerült, elvállaltam, de közben tanítottam a Lovassyban és Zánkán is.

Index: - Mindez már '98-ban történt...

LK: - Igen, a Rákóczi utcában, egy kapualjban nyolc négyzetméteren indítottuk Steinbach Eszter kolléganőmmel az irodát. Amíg én rohangáltam, szervezkedtem, Eszter volt a biztos háttér. Bátorság volt belevágni, a különféle programokat elindítani. Az anyagiak egyik felét a város, másik felét a Turizmus Rt. biztosította - utóbbira pályáznunk kellett.

NÉVJEGY
Lőrincz Katalin
Született: 1972, Várpalota.
Vasvári Pál Gimnázium, Székesfehérvár. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs.
Budapesti, majd veszprémi munkahely. 1998-tól a megyeszékhely Tourinform Irodájának vezetője. Informatikus férj, két gyermek: Anna és Péter. Turizmusföldrajzból készül doktorálni.

folyt. köv.