Ha egy civil szervezetnek igénye, problémája támad, akkor van kihez fordulnia a városházán. Ha falakba ütközik valamelyik irodán, nem úgy megy az ügye, ahogy szeretné, nem ért hozzá, nem kapja meg a megfelelő figyelmet, nem találja azt a személyt, aki az ő ügyében illetékes, akkor a civil referens dolga, hogy segítsen neki.

Kőműves Judit: - Röviden annyi a feladatom, hogy kapcsolatot tartsak a város civil szervezetei, az önkormányzat tisztségviselői, illetve a hivatal megfelelő egységei között. Feladataimat a civil koncepció határozza meg, amely megtalálható a non-profit portálon (www.nonprofit.veszprem.hu).

Index: - Mik a leggyakoribb problémák, mellyel megkeresik?

KJ: - A legtöbb szervezet támogatásért fordul az önkormányzathoz. Általában anyagi jellegű segítséget várnak vagy közbenjárást például olyasmikért, hogy olcsóbban kaphassanak színpadot a rendezvényükhöz, stb. Megkeresnek, én pedig vagy a megfelelő helyre irányítom őket, vagy - folyamatos kapcsolattartás mellett - magam teszem meg a szükséges lépéseket a polgármesternél, irodáknál, intézményeknél. Ezen kívül feladatom még a Civil Alap félévente kiírt pályázatainak kezelése. Előkészítem a pályázati kiírást, az űrlapokat, s feldolgozom a beérkező pályázatokat.

Index: - Ez elég sok munka egyetlen embernek.

KJ: - Több mint százan pályáznak általában. Ez tényleg sok, de elsősorban nem a feldolgozás szempontjából: az előző félévben a rendelkezésre álló négymillió forintból 65 szervezet működését vagy programját támogatta az önkormányzat. Az évi nyolcmilliós keret kevés az igényekhez képest, de az idei évi költségvetésből ennyit sikerült erre a célra elkülöníteni.

Index: - Milyen az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolata?

KJ: - Általánosságban nem beszélhetünk "a civil szervezetekről", mivel nincs egységes érdekképviseletük, amivel az önkormányzat tárgyalni tudna. A civil szervezetek nagyon sokfélék, sokféle lehetőséggel, igénnyel, tevékenységgel - a darts-klubtól a környezetvédőkön át mondjuk a drogambulanciáig. Némelyek hobbitevékenységet űznek, helyi szervezetek, mások pedig már intézményi hálózattal bírnak, regionális jelentőségűek.
A civil koncepciót tavaly év elején fogadta el a város. Ez határozza meg, hogy milyen ez a viszony. Az önkormányzat nem kényszeríthet a civil szervezetekre semmit, mert azok autonóm szerveződések, saját felépítéssel, saját szabályokkal, amelyet maguk határoznak meg (persze a törvényes kereteken belül, melyeket az ügyészség felügyel).

Index: - Milyen fórumok állnak a civilek rendelkezésére a városházán?

KJ: - Ilyen a nonprofit konzultációs fórum, ahol az önkormányzat egyfelől tájékozatja civil szervezeteket, másfelől kikéri véleményüket bizonyos ügyekben. Ezt a társadalmi kapcsolatok tanácsnoka hívja össze, s szerepe, hogy az aktuális kérdéseket, pályázatokat megtárgyalják. Azonban ez nem hasonlítható egy olyan fórumhoz, amelyben a civil szervezetek alulról szervezik meg saját képviseletüket, és közösen lépnek fel egy ügy érdekében. A Nonprofit Konzultációs Fórumnak nincs döntési jogköre, valamint minden jelenlevő csakis saját szervezetét képviseli.
Mint minden veszprémi polgárnak, a civil szervezetek képviselőinek, tagjainak is jogában áll a bizottsági üléseken, a közgyűlésen részt venni, a képviselőket a fogadóóráikon vagy levélben felkeresni.

Index: - Az önkormányzaton kívül hova fordulhatnak a szerveztek problémáikkal?

KJ: - A Civil Ház (Kossuth u. 10. - Zöld ház - II. emelet) nyújt szolgáltatásokat a szervezeteknek. Hozzájuk lehet fordulni segítségért, többek között olyan kérdésekben, hogy milyen aktuális pályázatok lelhetők fel, vagy segítenek, ha valaki egyesületet szeretne alapítani, de nem tudja, hogyan induljon el, de abban az esetben is, ha egy szervezet szeretné magát közhasznúvá minősíttetni. A civil irodában arra is van lehetőség, hogy ülést, fogadóórát tartsanak a veszprémi közösségek, ezenkívül különféle hasznos tanfolyamokat, tréningeket is szerveznek számukra.

Index: - Mi az öröm ebben a munkában?

KJ: - Magyarországon a civil szervezetek többsége az utóbbi tizenöt évben alakult, és a legtöbbeknek szinte a nulláról kellett elindulniuk, míg más országokban sokkal nagyobb múltra tekintenek vissza az önszerveződő közösségek. A hazai egyesületek folyamatos forráshiánnyal küszködnek, és az is nehezíti a dolgukat, hogy igen kevés szabadidejükben végzik a közhasznú tevékenységüket. Óriási gond az adminisztráció is, hiszen könyvelést vezetni nagy teher a szervezetek számára. Az biztos, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek nagyívű elképzelésekkel rendelkeznek, sokat kell tanulniuk és fejlődniük. Alapvető pénzügyi ismertek nélkül például lehetetlen boldogulni a nagyobb pályázatokon. Mindemellett Veszprémben is léteznek felkészült, profi szervezetek. Az az öröm ebben a munkában, ha találkozom a szervezetek képviselőivel, és látom, hogy mindezek ellenére hogyan haladnak és fejlődnek évről-évre.