Magyarországon és Csehországban az egy főre jutó háztartási kiadások emelkedését, Lengyelországban pedig stagnálását jelzi előre 2004-ben a GfK csoport Prisma piackutató intézete. A kiskereskedelem dinamikusan növekedett az EU 25 tagországában az utóbbi években, és a fejlődés rövid és középtávon várhatóan megmarad.

Magyarországon a személyes háztartási fogyasztásra 2003-ban átlagosan kiadott 1923 euró 48 százalékából részesedik a kiskereskedelem. Csehországban 50, Lengyelországban 63 százalékos ez a mutató. Sokkal alacsonyabb viszont például Olaszországban és Ausztriában (30-30 százalék), Németországban (31) vagy Nagy-Britanniában (32). Miközben az egy főre jutó költés mindegyik nyugat-európai országban magas: 4000- 5600 euró között mozog. A különbségek rámutatnak, hogy amíg Közép-Európában a lakosság jövedelmének jelentős része megy el a megélhetéshez szükséges fogyasztási cikkekre, addig Nyugat-Európában nagyobb hányad jut például lakásra, szolgáltatásra, utazásra. A kereskedelmi forgalom kiugróan, 71 százalékkal emelkedett Magyarországon 1998 és 2003 között. Lengyelországban 47, Csehországban 24 százalék pluszt regisztráltak. Nyugat-Európában Spanyolország 29 és Franciaország 27 százalékos üteme emelkedik ki. A 25 tagú EU növekedési átlaga 23, a 15 tagúé pedig 17 százalék a szóban forgó hat év alatt.

A magyar kereskedelem fejlődési lehetőségeit mutatja, hogy az ezer lakosra jutó bolti eladótér országunkban mindössze 630 négyzetméter - a legkevesebb a 25 tagú EU-ban. Közvetlenül előttünk Portugália, Szlovénia, Csehország és Lengyelország áll. A lista éllovasa Hollandia, ahol ezer lakosra 1480 négyzetméter eladótér jut. Jobb a helyzet Magyarországon az egységnyi eladótérre jutó forgalomnál: amíg hazánkban egy négyzetméterre 2920 euró forgalom esett a múlt évben, addig Lengyelországban 2210, Csehországban 2260 euró. Hollandiában a túlkínálat következtében az egy négyzetméterre jutó el-adások értéke alig haladja meg a 3000 eurót. A kiskereskedelem termelékenységében a legjobb eredményt Dánia éri el, ahol egy négyzetméteren a bevétel évi átlag 6070 euró.

A közép-európai országok, köztük hazánk kiskereskedelmének alacsony termelékenysége elsősorban az intenzív versenyből következik. Dél- és Kelet-Európában a bolthálózat területileg egyenetlenül oszlik el, ami tükrözi a vásárlóerő és a kereslet országon belüli nagy eltéréseit. Magyarországon az egy főre jutó vásárlóerő észak-nyugat-dél-kelet irányú törésvonal mentén oszlik meg.

Közép- és Kelet-Európában az egy négyzetméterre jutó alacsony átlagos forgalom mellett ebben a régióban a kereskedelem igen kis költséggel működik. Javítja a helyzetet, hogy az EU belső piacán a disztribúció költségei - többek közt az engedélyeztetés, vám, bevizsgálás - a bővítés óta csökkennek és tartósan alacsonyak lesznek. (napló)