"Mikorra beszéljük meg a mítinget?", "Menjünk este sopingolni", "Wáccáp?" - "Nászing szpesl" - csak néhány példa napjaink magyar társalgásából. Mindezt megkoronázza a nemrég a televízióban - egy műsorvezető szájából - hallott mondat: "Ha van időm, lemegyek a dzsimbe egy kicsit." (Angolul kevésbé tudók kedvéért: dzsim=gym, teljes formájában gymnasium, melynek tornaterem vagy edzőterem a magyar megfelelője.)

Értetlenül állok e nem túl régi jelenség előtt: miért kell nyelvünket teljesen indokolatlanul megtűzdelni idegen - elsősorban angol - szavakkal, amikor ezeket a fogalmakat világosan kifejezhetjük anyanyelvünkön. Persze, sok idegen eredetű szó található a magyarban - melyek latin, görög, német vagy éppenséggel angol eredetűek - de azok hosszú alatt beépültek nyelvünkbe, magyarrá váltak, nem is tudnánk másként mondani őket. Ha körbenézünk, láthatjuk, az utcákat elárasztották a nem magyarul megfogalmazott reklámok. Életünket mostanában jelentősen befolyásoló informatikának sem a magyar a célnyelve. Az úgynevezett populáris kultúra is inkább angolul, mint magyarul szól hozzánk: gondolok itt a filmekre és a popzene különböző előadóira. Ez azonban nem indok, hogy elfelejtsünk magyarul.

Levonhatnánk azt a következtetést is, hogy országunkban a lakosság nagy hányada beszél idegen nyelvet társalgási szinten. Csakhogy erről szó nincsen. Ha megnézzük az erre vonatkozó statisztikákat, az eredmény elkeserítő: Európában a magyar az a nép, amelynek idegen nyelvi ismerete az egyik leggyatrább. Mert a fent említett bohóckodás nem minősül más nyelv ismertének. Ez sajnos két rossz irányba mutat. Először is: nem ismerjük anyanyelvünket (az olvasás teljesen háttérbe szorulása egyik oka ennek), másodszor pedig nem mutatunk hajlandóságot, hogy elsajátítsunk egy másik nyelvet. Pedig most több esélyünk van felkeresni egy idegen országot, mint mondjuk tizenöt évvel ezelőtt. Szóval, motiváció lenne.

Ha többször lenne könyv a kezünkben, jobban használnánk a magyart, nagyobb lenne a szókincsünk, több gondolattal bírnánk. Beszéljünk meg egy találkozót, menjünk vásárolni, látogassunk el az edzőterembe. Aztán elkezdhetünk valami más nyelvet tanulni, de komolyan.