A gyorsabb fejlődési lehetőségekben reménykedik Veszprém megye két új városa: Badacsonytomaj és Berhida. A két település térsége kulturális, idegenforgalmi központjává szeretne válni a megyében.

Berhida nevét 1985-ben ismerte az ország: az akkori földrengés a település házainak 98 százalékát romba döntötte. Lajosfalvi József berhidai polgármester szerint az újjáépítéssel kezdődött az a fejlődés, amely idén a 6113 lakosú Berhida várossá válásához vezetett.

A Veszprémtől és a Balatontól egyaránt 16 kilométerre keletre fekvő település gazdasági erejét vegyipara adja: a korábban Peremartoni Vegyiműveknek nevezett cég helyén több kisebb vállalkozás foglalkozik műtrágyák és növényvédő szerek, gyógyszeralapanyagok, robbanószerek előállításával. A Berhidához tartozó peremartoni gyártelepnek köszönhető, hogy az új városban a kisvárosokéhoz képest lényegesen alacsonyabb a munkanélküliség: 9,5 százalékos, ami a megyei átlagnak felel meg.

Berhida hat évvel ezelőtt kezdett pályázni a városi címért. A polgármester szerint elsősorban azért, mert a földrengés utáni helyreállítások során megújult épületek, valamint a kilencvenes évek elején, a Várpalota környéki települések összefogásával, japán kormányzati hitelből kiépült az infrastruktúra. A csatornázás, a korszerű fűtés és gázvezetékrendszer, az ivóvízhálózat, valamint a szilárd burkolatú utak révén a helybeliek valóban kezdték városnak érezni településüket.

- Nagyon élénk a kulturális élet a városban, a különböző szakkörök mellett két, országos hírű kórus is működik itt, és két táncegyüttesünk is van - említi büszkén az új város első embere, aki rögtön hozzáteszi: a legjobban éppen a kulturális létesítmények hiányoznak Berhidán, amely térsége kulturális központja is szeretne lenni. Éppen ezért a következő céljuk az, hogy egy többfunkciós rendezvény- és sportcsarnokot építsenek az amúgy is rendezésre váró városközpontban: 250 millió forintra szóló pályázatukat már beadták. Lajosfalvi József úgy gondolja, az ehhez szükséges tíz százalékos önrészt a város ki tudja gazdálkodni évi egymilliárd forintos költségvetéséből.

A polgármester szerint a városi címmel nem csak Berhida eddigi fejlődését ismerték el országos szinten is, hanem egyben újabb, nagyobb ütemű fejlődésre is lehetőséget adtak, hiszen a pályázatok többségét városok számára írják ki.

A nagyobb pályázati lehetőségekben látja a várossá válás előnyeit Krisztin N. László, Badacsonytomaj polgármestere is.

A sajátos helyzetben lévő Balaton-parti várost az év nagyobb részében 2500-an lakják. A nyári szezonban viszont - az állandó lakosokon kívül - mintegy 15 ezer üdülővendég pihen a településen: őket ugyanúgy ki kell szolgálni infrastruktúrával, mint a helybelieket. Ugyanakkor szükség van a teljes intézményhálózatot fenntartására a téli hónapokban is. A város mintegy 1,7 milliárd forintos költségvetéséből lehetetlen lenne megvalósítani fejlesztési elképzeléseinket - jegyzi meg a polgármester.

Badacsonytomaj a jövőben tovább szeretné erősíteni úgynevezett mikrorégiós központként már a hatvanas években betöltött hasonló szerepét. Elsősorban a négy szomszédos falut - Salföldet, Balatonrendest, Ábrahámhegyet és Badacsonytördemicet - szeretnék megnyerni közös pályázatok beadására: az unió ugyanis nem elsősorban egyes településeknek, hanem nagyobb egységeknek szánja a fejlesztési pályázatok pénzeit.

Badacsonytomaj főként a méltán híres borokban látja jövőjét. Az itt élő szorgos emberek szándéka az, hogy messze földön híressé tegyék a vulkáni hegyen termett fehér borfajtákat. A polgármester érvelése szerint az itteni szőlőkultúra lehetőséget teremthet arra, hogy ne csak a nyári hónapokban, hanem egész évben keressék a turisták Tomajt, olyan országokból is, ahol eddig nem, vagy csak alig hallották hírét Badacsonynak. Az önkormányzat terveiben ezért új telkek kialakítása, és lakások építése is szerepel: a fejlesztéshez ugyanis munkaerőre van szükség, mégpedig úgy, hogy megállítsák az állandó lakosok elvándorlásának folyamatát. (népszabadság)