Lazaság és katarzis, látvány és technika, szabadság és szerveződés. Városunk egyik legfiatalabb sportágáról, az utcai kosárlabdáról Kindler Krisztánnal beszélgettünk.

Index: - A legtöbb ember ellustul és passzív sportolóvá válik a képernyő előtt. Te hogyan menekültél meg?

Kindler Krisztián: - Mindig is megvolt bennem a mozgásra való hajlam, de úgy, mint sokan mások, én is a focival kezdtem. Aztán iskolai keretek között kipróbáltam az asztaliteniszen át az atlétikát is, de a csapatsportok valahogy sokkal közelebb álltak hozzám. A kosárlabdát, az utcán való játék szerettette meg velem. A 80-as évek végén egy, akkor még itthon is fogható külföldi televízió csatornáján láttam meg először játszani a Los Angeles Lakers legendás centerét, Kareem Abdul-Jabbart, aki aztán karizmatikus személyiségével és egyedi játékstílusával magával ragadott. Azóta lett az életem meghatározó része a kosárlabda.

Index: - Sportoltál versenyszerűen, vagy amolyan hobbista vagy?

KK: - Sajnos az egyesületben való sportolás lehetősége nem adatott meg számomra. Így maradt a pálya, az utca, meg a haverok. Az utcai kosárlabda már a kezdetektől fogva többet jelentett nekem, mint egyszerű szabadidős tevékenység, az évek multával, szinte mindennapos elfoglaltságommá vált. Úgy éreztem - persze ezt akkor még nem tudatosan tettem -, hogy minél többet megértek ebből a játékból, annál jobb lehetek a pályán. Idővel egyre jobban beleéltem magam a játékba, és nemcsak a pályán, hanem azon kívül is próbáltam sikereket elérni.

Index: - Mi a különbség a kosárlabda és a streetball között?

KK: - A streetball mint utcai kosárlabda aposztrofálható. Mások, sokkal kötetlenebbek a szabályok az utcai változatnál. Leginkább egy palánkra játsszuk, de természetesen a full court, a teljes pályás változat is létezik. Amíg a teremben játszott változatnál leginkább az idő szab határt a mérkőzésnek, itt pontra megy a játék. A másik lényeges különbség, hogy itt nincsen bíró, legfeljebb pályafelügyelő, a játékosok maguk mondják be az ellenük elkövetett szabálysértést. A palánk mérete is kisebb és leginkább a félkörhöz hasonlítható.
Magát a streetballt szét kell választanunk két változatra. A hagyományos streetballra és annak újhullámos változatára, E kettő teljesen eltér egymástól. Az utóbbinál a játékon kívül a szórakoztatáson van a hangsúly.

Index: - Mennyire él ez a sportág jelenleg nálunk?

KK: - A hagyományos streetball - köszönhetően egy országosan elismert sportmárkának - elég széles tömegeket vonz. Létezik kifejezetten a Balaton-parton megrendezett viadal, de van rendezvény, amely csak megyei szintű, illetve regionális. Az újfajta változat viszonylag gyerekcipőben jár, néhány éve ismert csak Magyarországon, de így is egyre több lelkes követője akad. A kezdeti nehézségek ellenére - úgy mint a kosarazási hely lehetőségének hiánya, valamint a stílus elfogadtatása Magyarországon - kezd gyökeret vetni nálunk is.

Index: - Kiket vonz legfőképpen?

KK: - A játék független az életkortól, vagyis a legkisebbektől egészen az aggastyánokig bárki űzheti. Természetesen a célközönség a fiatalság. Az új vállfaj lényege - ahogy már említettem - a szórakoztatás. Vagyis, aki valami újra, katartikusra vágyik, az szintén megtalálhatja benne a számítását. Elég csak megnézni a kanadai játékosok őrült videóját ahhoz, hogy az embert elvarázsolja ez a műfaj.

Index: - Miben más, mint a többi sportág?

KK: - A normál streetballhoz képest ez valami teljesen új stílus. Olyat kell elképzelni, mintha az NBA (amerikai nemzeti kosárlabda-bajnokság) és a Harlem Globetrotters játéktudását, labdabiztonságát, trükkarzenálját és szórakoztató jellegét összekevernénk, és létrehoznánk egy harmadik stílust. Az AND 1 által bemutatott cselek, show-elemek egy másik dimenzióba emelik a kosárlabdázást. Nem véletlenül beszélnek sokan az AND 1 kapcsán a kosárlabda fejlődéséről, sőt valóságos Páli-fordulatról. A szabály az, hogy nincs szabály. Tulajdonképp minden, ami belefér a védő-támadó közti párharcba, az megvalósulhat a pályán. Valamennyi csel, amit a támadó elkövet - ennek érdekében kisebb szabálytalanságok véthetők - nem más, mint reagálás az ellenfél védekezésére, mozdulataira.

folyt. köv.