Az Everest nem ereszt, a Potkány meg Kövér
Beküldte kávé -
Már megint a régi nóta... Két együttes, ha nehezen is, de elfér egy cikkben - ahogy azt már előzőleg bizonyítottuk. Most az Everest és a Kövér Potkány volt soron.
Az Everest együttes két oszlopos tagját, Horváth Gergelyt és Beregi Attilát is interjúvégre kaptuk:
Mi: - Hát ti meg kik vagytok (úgy hallottuk, ti vagytok a csúcs)?
Ők: - Budapestről jöttünk. Az együttesünk '98-ban alakult a mostanihoz hasonló paraméterekkel (tagok változtak, a stílus maradt), alternatív rockzenét játszunk. Saját számainkon kívül feldolgozásokat is nyomunk, most főleg R.E.M.-et és Simon and Garfunkelt. Persze itt is bejátszik néhány saját szerzemény (hogy meglegyen az egyéni sikerélmény) - a közönségnek ez eddig nem tűnt fel: ugyanúgy tapsoltak
Mi: - Hogyan kerültetek ide, a fesztiválra?
Ők: - Először két éve voltunk itt, interneten találtuk a felhívást. Tavaly nem voltunk, de idén összekaptuk magunkat... Egyébiránt ha lehet nyalni a szervezőknek, idén nagyon jók az esti programok. A két évvel ezelőttihez képest fejlődött a fesztivál, több a zenekar, nagyobb a választék, jobb a színpadok elhelyezése. Jó, hogy ilyen kis területen van a fesztivál, minden könnyen elérhető.
Mi: - Mik a terveitek a zenéléssel?
Ők: - Minél több helyen, tehetségkutató veresenyen igyekszünk fellépni, aztán meglátjuk, mi sül ki belőle. Aki többet szeretne tudni rólunk, az a honlapunkon, az everest.lapja.hu-n tud tájékozódni.
Mi: - Mit üzentek az olvasóknak?
Ők: - Szép város ez a Békéscsaba, nagyon jól érezzük itt magunkat...!
Ha Potkány, legyen Kövér! Kissé indiszponált ömleny az együttes enyhén kapatos tagjainak közreműködésével:
Mi: - Csak azt szeretnénk kérdezni, hogy...
Ők: - Létszámunk háromtól kilencig változik, attól függ, ki mikor ér rá. Győző az őstag meg a Szepi. Győző kocsmáros, a többiek vagy főiskolások, vagy azok lesznek. A zenekar a gimiben alakult még 96 tájékán, azóta rengeteg hangszer és tagcsere történt.
Először örökzöld bluesokat játszottunk, de azt már csak játszásiból. Elég link próbáink vannak. Van úgy, hogy jól sikerül a koncert vagy a próba, van úgy, hogy nem. Leginkább a blueshoz van köze a zenénknek; a bárhangulatú blueshoz, mint Tom Waits zenéje. Harmadik éve vagyunk itt, kurvára élvezzük. Jövőre is szeretnénk jönni. Éjjel meg igyekszünk jól érezni magunkat. Az a legjobb, ha van lehetőség közös zenélésre...