Mit keres egy brazil hölgy Svájcban? Kalandvágya fűti - "üzletember" csábítja. Akár úgy is végezhetné, mint a Nane Egyesület óriásplakátjain a maszatos arcú lány, akinek külföldi munkát ígértek, és bedőlt. A regénybeli Maria azonban szerencsés lány - maga dönt úgy, hogy a "könnyebbik" útra lép, és egy év elteltével önként szállhat ki. Mégsem kalandjai, hanem az a belső utazás a fontos, amit ez idő alatt megél.

Maria vidéki brazil lány. Gimnáziumba jár, textilbolti eladó lesz, jólszituált főnöke megkéri a kezét, ő igent mondhatna: esküvő, gyerekek, nyugodt boldog hétköznapok és ünnepek... Ilyen boldog ön-tudatlanságban is játszódhatna a regény, de akkor nem biztos, hogy most harminchárom nyelven olvasnák szerte a világban. Maria szeretne kitörni ebből az előre elrendezett világból, és mielőtt bekötnék a fejét, Rio de Janeiróba utazik, onnan pedig Genfbe megy Copacabanán megismert "menedzserével". Hírnevet és pénzt remél táncosnőként, de ezt Svájcban sem adják olyan könnyen. Prostitulálként kezd dolgozni, emellett napközben nyelvet tanul és mezőgazdasági, pszichológiai ismeretekre is szert tesz. A szexualitás terén is újabb utakra téved a "különleges ügyfeleknek" köszönhetően.

Közülük a festővel - aki több alkalommal egész éjszakára megveszi a lányt - szenvedélyes órákat élnek át anélkül, hogy közben egymáshoz érnének. Mariának ekkor választania kell a puszta testiség és saját "belső fénye" között.

A lány lírai vallomásai - a naplójának részletei - erős kontrasztban állnak a prostitúció történetének tudományos leírásával, a helyenként a), b)... pontokra tagolt magyarázatokkal. Ugyanez az ellentét feszül Maria előre megfontolt, a puszta racionalitás által vezérelt tettei és a benne rejtőző szenvedély és vágyak között. Coelho nem finomkodik: a szerelemről, a szexualitásról tabuk nélkül ír, számos kényes kérdéssel néz szembe, mégis tisztelet érződik minden sorából. S hogy mindez minek szól? Talán annak, hogy Maria megéli életének minden percét - azokat a tizenegy perceket is, csak éppen másképp -, közben értelmez és tervez, amikor pedig eljön az idő: választ.

Genf egy rendezett, jól működő és egyben őrült város. De ha végiggondoljuk, nem őrültebb, mint Budapest...