Nem tiltakozunk már! A konyhába vonuló és zsörtölődő, férj-szidó asszonyok rémképe már a múlté! Nem keressük a távirányítót a foci EB alatt, nem terrorizálunk, a sorozatokat is szépen sutba dobjuk, Mónika és Balázs is árván marad. A csokival és csipsszel megtömött tálat odanyomorintjuk a hont és asztalt foglaló sörösdobozok mellé, és párunk - és/vagy az eb sátor - legnagyobb megdöbbenésére átszellemülten követjük az eseményeket.

A teremtés koronái nem tudnak elvonatkoztatni a bőrbogyó szemmel tartásától. Megpróbálják a labdaérintéseket precízen követni, a bírót felülbírálni, az edző családfáját is hamar összeállítják. A mérkőzés első pár másodperce alatt leszűrik a hibákat, ripsz-ropsz kidolgozzák a megváltást jelentő stratégiát (és csodálkoznak, hogy erre a szakvezetés nem képes rájönni). Mindeközben üresen és bárgyún kandikálnak ki szemréseikből, a malátás dobozokat pedig szanaszét szórják. Ám a dögunalom csak csalfa látszat, hiszen a kapu közelébe vergődő játékost ugrabugrálással és harsány üvöltéssel követik nyomon, majd kimerülten esnek vissza a bambulás meghitt állapotába, vulkáni lüktetést diktálva ezáltal létüknek.

Ellenben az oldalbordák körül folyamatosan izzik a levegő. Mi tudunk koncentrálni a meccs helyszínére, jobb esetben el is tudjuk helyezni a térképen. A stadionépítészet értékelési skáláján rögvest elhelyezzük a játékteret, a nézőszámot a "csak?..." vagy az "ennyi ember nem is létezik" kritikával illetjük. A kezdés előtt már konkrét képünk van a legfrappánsabb szurkolókról...

A nőknek a meccs legfontosabb része a himnuszok meghallgatása. Itt ugyanis premier plánban mutatják a játékosokat, és hamar el tudjuk dönteni, hogy kiknek is fogunk szurkolni, nem kell ehhez statisztikákat néznünk és elemzéseket hallgatnunk (Kovács Kálmán esete kivétel). Nincs olyan nő, aki ne esztétikai szempontok alapján drukkolna. A meccsen komoly tesztelésnek vannak kitéve kedvenceink: vádli-mustra, fenék-feltérképezés, felsőtest kontroll, a haj ápoltsági fokának tüzetes vizsgálata. A már korábban kiválasztott focistáinak pedig az Isten irgalmazzon, hiszen bárminemű apró változtatást kiszúr a női szem (egy új frizura, cipő, tetoválás, hajpánt mit nekünk!), és egyből ítélünk. Életre, halálra!

Rengeteg információt bogarászunk így össze a mérkőzés végére, melyeket nem osztunk meg férfitársainkkal, hiszen értékelni nem képesek őket. Náluk a mérkőzés serpenyőjében a szögletarány, a fogyasztott sörök mennyisége, a labdabirtoklás aránya, a jogtalan ítéletek (melyek csak a kegyelt csapatot sújtják) leledzenek.

A cseh válogatott, Van der Sar, Figo, Gomes, Zidan ezek szellemében válnak alanyaimmá az elkövetkező napokban. (örülnék, ha Rooneyt nem is látnám...) Arcok, színek, illatok, fílingek gazdag birtokosává válok majd, még akkor is, ha nem értem a LESt!