A parlagfű elleni védekezés időszerű tennivalóiról tartanak sajtótájékoztatót a Városházán június 16-án, szerdán délelőtt. A legfontosabb tudnivalókat a Polgármesteri hivatal, valamint az ÁNTSZ képviselői ismertetik a jelenlévőkkel. Világháborús "ajándéknak" tekinthetjük a parlagfüvet, amelyet az I. világháború alatt hoztak át Észak-Amerikából. A mai Magyarország területén a 20-as években a dél-somogyi részeken már megtalálható volt a nagy uradalmakban, ahonnan az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli részeken, majd észak felé. Tovább >>>

Csak kevés időnek kellett ahhoz eltelnie, hogy megszokja az éghajlatot, és meg tudjon telepedni. Amikor a klíma elfogadhatóvá vált számára, a továbbiakban semmi sem tudta útját állni. Bár talajban az enyhén savanyú homokos vályogot kedveli leginkább, minden más területen is jól megél. Igénytelensége és nagy növekedési, szaporodási erélye révén a kedvezőtlenné váló környezeti viszonyok között könnyen kerekedik felül más növényeken.

Igénytelenségére jellemző - a parlagfű név is ebből származik - leggyakoribb felszaporodási helye, az elhanyagolt parlagterületek és a nagyberuházások, ipartelepek, utak, lakótelepek, stb. megbolygatott talajú területei. A hatalmas talajrendezési munkák során a termőtalaj eltűnik, a felszínre a nyers talaj kerül, amin évekig egyedül a parlagfű tenyészik, és ez idő alatt hatalmas magprodukciós képességével a következő 30-40 évre megteremti a fajfenntartás a lehetőségét. Az elhagyott, nem művelt kultúrtalajokon is uralkodni képes a faj, ha a megelőző években lehetővé tették számára, hogy sokmilliós magtermését megérlelje és elszórja.

Az első gyomfelvételezést (1950) követő ötven év jelentős és sok esetben nagyon kedvezőtlen változásokat eredményezett, mivel a felvételezett 350 gyomfaj közül a 21. helyről az 1. helyre lépett elő. Az ország 6,2 millió hektár mezőgazdaságilag hasznosítható területéből 5,0 millió hektáron kisebb - nagyobb mértékben megtalálható a gyomnövény.

Forrás: www.parlagfu.hu