Az elmúlt néhány évben viszonylag sok lehetősége volt egy veszprémi egyetemistának arra, hogy valamilyen formában külföldön tanulhasson, illetve szakmai gyakorlatot végezzen. A Veszprémi Egyetem már az 1998/1999-es tanévben teljes jogú tagja volt az európai uniós tanulmányi programoknak. Bár a cserekapcsolatok nagyon alacsony számú hallgatóval indultak, mihelyt a diákok megismerték a lehetőséget, egyre többen jelentkeztek.

A legtöbb fiatalt a megyeszékhelyre Finnország küldi; a megyei és regionális kapcsolatoknak köszönhetően megnőtt a francia diákok száma is, de láthatóan egyre több olasz, görög és német fiatal tölti nálunk tanulmányi idejét. A hozzánk érkező hallgatók magas színvonalúnak, jól megtervezettnek, szervezettek, fegyelmezettnek ítélik meg a hazai felsőoktatás nyújtotta lehetőségeket.

A külföldön történő tanulás lehetőségét a legtöbben pályázatok útján szerzik meg. Ehhez azonban meg kell ismerni az ajánlatok tárházát, mert ahány pályázat, annyiféle esély. A pályázatok egyik típusánál (LEONARDO) szakmai gyakorlatra utazhat ki a hallgató, míg másik esetben (ERASMUS) aktív hallgatói státusszal kapcsolódik be az elméleti oktatásba. A pályázatok célja is eltérhet egymástól. Míg az Erasmus Mundus mobilitási program az európai egyetemek nemzetközi kapcsolatait és az oktatás színvonalát hivatott növelni, addig a Világ-Nyelv program (www.tpf.iif.hu) a nyelvoktatás hiányosságainak felszámolását és problémáinak megoldását tűzte ki céljául.

Pályázni a legtöbb esetben lezárt félévvel, jó tanulmányi eredménnyel, tudományos diákköri munkával, nyelvtudással, komoly tanulási háttérrel lehet. A külföldi tanulmányi lehetőségeket az egyetemek honlapján (www.vein.hu) is közzétett felhívás alapján pályázhatják meg az érdeklődők, ezt követően a tanszékeken kialakított – oktatókból és hallgatókból álló - bizottság állítja fel azt a prioritási listát, amely alapján javasolja a diákokat kiutazásra.

A mobilitási programokkal nemcsak hallgatók, hanem egyetemi oktatók is utaznak külföldre; hiszen nekik is lépést kell tartaniuk a saját területükön, a szaknyelvben kifejlődő újabb szókincs elsajátításában. De ugyanígy az általános, közép- és nyelviskolai tanárok számára is nagyon sok európai uniós lehetőség nyílik arra, hogy fejlesztő, intenzív nyelvtanfolyamon mindent elfelejtsenek, amit a tankönyvek megírtak, hiszen egy nyelv él és igazodik a mindenkori divathoz és elvárásokhoz. Az ösztöndíj határidejének lejárta után lehetőség van a kinntartózkodás meghosszabbítására, a hallgatók részszerződéseket köthetnek cégekkel. Arra azonban még nem volt példa, hogy egy jól működő LEONARDO gyakorlati időszak után veszprémi diák kint maradt volna külföldön, annak ellenére, hogy meghívást kapott. Érdekes, nem? Itthon viszont az adott cég idegen nyelveket beszélő, jó szakmai háttérrel rendelkező képviselője lehet az illető.

Dr. Hortobágyi Ildikó úgy véli, a külföldön eltöltött tanulmányi idő után a hallgató személyisége, empátiája, rálátása együttesen változik. Fejlődik az ítélőképessége, összehasonlítási kézsége azáltal, hogy kilép a megszokott oktatási módszerek és rendszerek világából. Így a hallgató már az adott ország oktatási anyagából össze tudja hasonlítani, hogy az érintett ország fejlettségi foka mennyiben függ az oktatás színvonalától; nem utolsó sorban Magyarországot is el tudja helyezni az európai palettán. Hazaérkezve sok esetben toleránsabb vagy épp kritikusabb lesz különböző helyzetekkel kapcsolatban. Ezekből a diákokból nem feltétlenül kivándorló hallgató lesz, sokkal inkább kitűnő szakember.

czi