Az Ünnepi Könyvhét országos rendezvénysorozat előestéjén mutatta be Pethő László Álomfoszlásban című kötetét a Veszprémi Pódium. A szerzővel Horváthy György beszélgetett költészetről, a világ dolgairól a Városi Művelődési Központban.

Bensőséges hangulat jellemezte a rendezvényt, amelyen közreműködtek a Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjai, B. Fuchs Borbála és Horváth György. A kötetet nemrég mutatták be az Írószövetség székházában, ahol Dinnyés József néhány verset megzenésítve adott elő az ottani közönségnek, aminek hanganyaga Veszprémben is felcsendült a beszélgetés közben.

Pethő László 1944-ben született Erdélyben, zenei iskolában kezdte tanulmányait, ide vezethető vissza, hogy mind a mai napig nagy hatással van rá a komolyzene. A rendszerváltozás előtt nem sokkal települt át Magyarországra, hogy elkerülje az újabb bebörtönzést. 1975-ben egy meg nem jelent jegyzete miatt csukták le. Újságíróként dolgozott Brassóban, majd Ajkán, Veszprémben. Jelenleg Devecseren él, 1996-tól szellemi szabadfoglalkozású.

Pethő László Kányádi Sándort tekinti mesterének, ez azonban nem érezhető a művein. Önálló, gondolatgazdag alkotásai nagyrészt kötöttek, kedveli a japán haiku verseket. Példaképként Nagy Lászlóra és Csoóri Sándorra tekint fel. 23 évesen kezdett el komolyan foglalkozni a versekkel, előtte a sport és a zene töltötte ki a mindennapjait. Ennek is köszönhető, hogy viszonylag későn, 1967-68-ban jelent meg az első kötete Kolozsváron. Éppen a “későn érés miatt” nem érezhető a mester hatása költészetében, ami sok kollégájára jellemző.

Az est folyamán szóba került Magyarország jövője a globalizációban. Elveszik-e a magyar nyelv? Sokan az internetre, a televízióra úgy tekintenek, mint amik a könyvek halálát okozzák, azonban Pethő úgy véli, ezek gyakorlatilag terjesztik a kultúrát, például a modern technikának köszönhetően a világ bármely pontján találkozhatnak a magyar kultúra megnyilvánulásaival. Több hitre van szükség a szellemi megszállás ellen, ami veszélyezteti nyelvünket.