Egyetértés a parkolási gondok enyhítésében, aggályok a környezet állapota, a ma is tapasztalható közlekedési nehézségek, illetve az építészeti megjelenés miatt. Nagyjából ezen felvetések hangzottak el a május 18-i bizottsági ülésen, melyen - egyebek mellett - egy belvárosi parkolóház építésre érkezett befektetői ajánlatról tárgyaltak

Az előterjesztő, Mezey László főépítész az előzményeket összefoglalva elmondta: amennyiben megvalósul a beruházás, az önkormányzat több fajta módon vehet részt abban. Közösen hozhat létre projekttársaságot a befektetővel, bérletbe adhatja saját területét annak, esetleg a projekttársaságnak. A járműállomány „elszaporodása” nem egyedi, ám annál égetőbb gond Veszprémben, többek között a Cserháton is. Az egykori Skála áruház kivitelezésénél a parkolók létesítése valahogy elmaradt, s ezen a helyzeten ma a magántőke tudna enyhíteni. Emellett a parkolóház, mint az infrastruktúra egyik része, kezdete lehet egy belvárosi rehabilitációnak, s ezen a területen űrt töltene be. A területet egészében megvizsgálták, bár nem látnak komoly gazdasági lehetőséget arra, hogy anyagilag is beszálljon a város, ám a fenti okok miatt megfontolandó az ajánlat.

A befektető ülésen jelen lévő képviselője hasonló jellegű beruházásaik hosszú távú sikerét, illetve szükségességét ecsetelte. Hasonló a felállás is, a városok adják a területet, ők pedig az önerőt. A profilkötöttség meghatározása pedig alku kérdése.

Mazák György, a bizottság elnöke hangsúlyozta: ők a város fejlődése szempontjából ítélik meg az ügyeket, így ezt is. Szerinte három kérdéscsoport kapcsolható a témához: megoldja-e a parkolási gondokat a létesítmény, milyen egyéb funkciót lásson el a parkolóház, és mennyire illeszthető be városképileg a környezetbe.

A közgyűlés városfejlesztési és környezetvédelmi bizottságának tagjai általában ugyanazokat az aggályokat fogalmazták meg. Elsősorban a közlekedés fejlesztése, a megközelítés (kocsival és gyalogosan), és a piacnál lévő csomópont átalakítása a felvetődő kérdések. Nehezíti a dolgot, hogy zsákszerű, egy irányból megközelíthető a terület. Aztán nem ártana megvizsgálni a környezet terhelését sem, hatástanulmány készítésével összevetni azt a jelenlegivel. Különösen, hogy nem egy lakótömb, valamint gimnázium is fekszik a közelben. De még időben téve ezt, nehogy az események után kullogjon a város. Egy további kérdés lehet, hogy hány szintes és férőhelyes parkolóházat alakítanak ki. Semmi esetre sem javasolható egy monumentális épületet felhúzni, és vizsgálni kell, milyen legyen az építészeti megjelenése, a tető lezárása, egyáltalán, mennyire illeszkedik bele az egész a meglévő környezetbe. A tagok egyetértettek abban, hogy kizárólag a parkolási, esetleg ahhoz szorosan kapcsolódó funkciók jelenjenek meg, melyek esetleg újabb parkolási igényeket generálnak.

A főépítész a kérdésekre válaszolva nem javasolta még a döntést a férőhelyek számáról, ám szerinte az építmény beilleszthető lesz a városképbe. Mezey egy háromszintes, részben teraszos beépítést javasol.

A beruházó leszögezte, nem pláza-parkolóról van szó, nem is úgynevezett parkolólemezről. Igényes kivitelben gondolkodnak. Az ülésen elhangzott, és megfontolandó felvetésre, mely szerint gondolkodnak-e hasonlóban a város más részén, hiszen nem biztos, hogy a Cserháton a legnagyobb a zsúfoltság - nemmel válaszolt.

A határozati javaslatot végül - az elhangzott kiegészítésekkel - elfogadásra javasolta a bizottság a közgyűlésnek.