Milyen kérdések vetődnek fel az emberekben, amikor az uniós csatlakozásról beszélnek-beszélgetnek? S mely válaszok adhatók ezekre a jelenlegi tapasztalatok, ismeretek után? Milyen a tökéletes uniós állampolgár? S vajon milyen az, akivel jobb, ha nem futunk össze a majd’ földrésznyivé nőtt, közös hazánkban? Minderre megpróbált fényt deríteni a nyugdíjas szövetség által szervezett ismeretterjesztő fórum.

A megyei nyugdíjas szövetség által pályázat útján elnyert négyszáz ezer forintos összegből összesen hat, unióhoz köthető előadást szerveztek, melyek közül kettőt Veszprémben tartanak. Az első - május 11-i - fórum meghívott vendége Dióssy László, Veszprém polgármestere volt, a téma a régiók lehetőségei, jogállása az unióban. Dióssyt ezúttal nemcsak, mint polgármestert köszöntötte Hajdu Imréné, a Veszprém Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, hanem – többek között régiónk EU-bizottsági tagját, illetve TÖOSZ-elnököt is.

Az előadás ezúttal lazább formában folyt. De hangulatkeltésként felcsendült a városháza Kossuth-termében Beethoven IX. Szinfóniájának Örömódája, ami nem más, mint az unió himnusza.

A meghívott előadó először a csatlakozók és a már uniós tagok közötti arányokra utalt, amikor elmondta: a jelenlegi 380 millió európai polgár 75 millió belépő társát üdvözölheti mostantól szintén európaiként. Mivel tíz új tagállam csatlakozott látszik, hogy hazánk nem is olyan kicsi; sőt a lengyelek után a második legnagyobb. Hivatalosan, persze, amit a csehek picit sérelmeznek, szerintük ők többen vannak. De mi azért higgyünk csak a papírnak… Az egy főre vetített GDP 13300$, amivel bronzérmesek vagyunk a belépő államok sorában, míg a munkanélküliségi mutatónk 5,8%-ot tesz ki - ez pedig elfogadható az unióban.

A hosszadalmas, soklépcsős csatlakozási folyamat 1973-ban kezdődött, ekkor lépett hazánk a GATT-hoz. Másodikként a "Vaslady" 1984-es látogatását lehet említeni, majd a világútlevél 1987-es kibocsátása következik. 1989-ben bontották le a vasfüggönyt, ez segítette elő a folyamatot. Ezután beindult a PHARE-program, mellyel az unió a lengyeleket és a magyarokat támogatta, mégpedig igen jelentősen. A rendszerváltás után már a csatlakozás előkészítéséről tárgyaltak. A felkészülés pedig 1996-tól, az adatok cseréjével indult meg. Egy év múlva látott napvilágot az első hivatalos dokumentum arról, hogy Magyarország felkészülhet a csatlakozásra.

Hova és milyen közösségbe kerültünk most? Dióssy László nem kis humorral fűszerezett előadásából ez is kiderült. A tökéletes európai polgár "elkészítésének" receptje a következő: Nevelkedj Finnországban, dolgozz svéd bérért. Közlekedj a németeknél, találd meg a szerelmed Portugáliában. Szeretkezz a franciáknál, öltözködj az olaszoknál. Spórolj, mint a hollandok és úgy öregedj meg, mint a spanyolok. Náluk ugyanis a legmagasabb az összeg, de a legalacsonyabb a korhatár.

Nem igazán nyerő viszont az az EU-s polgár, aki szellemes, mint egy német, rugalmas, mint a svéd, jó szervező, mint a görög, és úgy főz, akár a brit. Türelmes, mint az osztrák, műszaki zseni, mint a portugál, a belga barátságosságával, az olasz fegyelmezettségével és franciás vezetési stílussal van "megáldva".

Érdekes az a kérdés is, hogy nyugatról milyennek látják a magyart. Nos, hát: mániánk a foci, válogatottunk veresége tragédia számunkra. Szellemesek vagyunk, ám pesszimizmusunk legendás. Történelmi átkok vertek bennünk, ennek ellenére meggyőződésünk, hogy a mi országunk a legszebb. (Egyébként nem? Hát de!). Mi adtuk arányában a legtöbb Nobel-díjast a világnak, és általában mikkel dicsekedhetünk még? Hát csikóssal, fokossal, gulyással, pusztával és délibábbal.

A humornak szánt kitérőt komolyabb dolgok követték a Kossuth-teremben. Melyek a leggyakoribb kérdések a csatlakozáskor? Hát nézzük!

A legelső talán, hogy lesz-e áremelés, mikortól és hogyan nőnek a bérek? Eget rengető árváltozásra semmiképpen nem kell számítani, viszont emelkedhet a marhahús és a cukor ára. Cserébe viszont olcsóbb lesz a sertés és az unióból behozott borok. Fizetésünk és nyugdíjunk nem fog elszaladni, legalábbis egyelőre nem. Kell legalább tizenöt év, hogy elérjük az uniós átlagot. Jó tudni, hogy közös uniós szabályozás ezekre nincs, a szintek a tagállamok magánügyei.

Könnyebb lesz-e a munkavállalás az EU-ban? Érdemes tudni, hogy két évig a régi országok indoklás nélkül megakadályozhatják a csatlakozók munkavállalását. Egyelőre Nagy-Brittania és Írország nyitotta meg a határait. Ezt három olyan év követi, amikor indoklással lehet csak meggátolni a munkavállalást, majd újabb két évig már csak különleges indokkal tehetik ezt meg.

Kell-e az egészségügyi ellátásért fizetni a más tagállamban tartózkodónak? A sürgősségi ellátás ingyenes, ez jó hír, de csak akkor az, ha a kiutazó nem felejti el magával vinni az E111-es nyomtatványt. Az egységes uniós TAJ-kártya bevezetése ugyanis csak másfél év múlva várható.

A legkevesebb változás az oktatásban várható, ezt megőrzendő nemzeti értéknek tartják. Élelmiszereink viszont lényegesen biztonságosabbá válnak, hiszen a fogyasztóvédelem szigora az Európai Unióban óriási.

Az unió érdeke felzárkóztatni a csatlakozott államokat. Az e célból létrehozott strukturális és kohéziós alapokkal ugyanolyan környezetvédelmi standardokkal találkozunk itthon, mint odakint. Rengeteget adnak például a hulladékkezelési gondjaink megoldására, lerakók építéséhez, a hulladékok kezeléséhez.

Nagyjából ezek az aktuális kérdések röviddel a csatlakozásunk után. Az eseményen részt vett nyugdíjasok világosnak, érthetőnek és a témák nagy részét lefedőnek tartották a polgármester tájékoztatóját. Elsősorban abból látszott ez, hogy az esemény végén a várt nagy számú kérdés elmaradt. De ez talán a csekély részvételnek volt köszönhető.