Az újságíró meg a véleménye

- avagy merjünk szabadat álmodni -

Április 28-án, szerdán jelent meg A nagy Fidesz road show című cikkem, amely úgy tűnik, "nagy port vert fel" bizonyos körökben (más cikkeim semmilyen port nem vernek fel, úgyhogy ehhez képest kelletik a kifejezést érteni). Ezúton kaptam alkalmat arra, hogy reagáljak a reagálásokra, illetve kifejtsem egynémely eszmémet az újságírásról, melyek (reményeim szerint) találkoznak szerkesztőségi társaim elképzeléseivel is.

Kedves Ismeretlen Olvasó!
(megj.: az "ismeretlen" nem "névtelent" jelent, csak hát személyiségi jogok is vannak, vagy mi)

Nagy örömmel vettem kézhez elektronikus levelét, mivel kiderült, hogy Ön az én olvasóm, és ez engem igen megtisztel. Elszomorodva vettem viszont tudomásul, hogy elképzeléseink az (internetes) újságírásról sokban különböznek egymástól. Ha megengedi, nem sorban reagálok felvetéseire, hanem csak úgy, ahogy jön.

Először is, Ön cikkem alapján arra a következtetésre jutott, hogy én nem tartom tiszteletben mások politikai hovatartozását. Úgy vélem, ha figyelmesebben újraolvassa írásomat, rájön majd, hogy abban politikai minősítés (legalábbis pejoratív értelemben) egyáltalán nincs. Egy eseményről írtam le a véleményemet - kevésbé annak tartalmát, mint formáját kritizálva. Lehet, hogy ez meglepi, de az összes párt hasonló (sóműsorszerű) megmozdulásai hasonló hatást váltanak ki belőlem.

"... emlékeim szerint ez nem a Népszabadság, hanem a Veszprém város internetes oldala" - írja levelében, mikor cikkem hangvételét (elfogultságát) kifogásolja. Nos, ezzel kapcsolatban egy közkeletű tévedés áldozata lett, mivel az Index Veszprém a fent említett médiumok közül sem egyik, sem másik. Írásomat egyik orgánum sem közölte volna le, de mivel az Index városunk szabadszellemű, független, internetes napilapja, így ebben az esetben mégis szerencsével jártam. Tehát minden további félreértés elkerülése végett Veszprém MJV hivatalos honlapja a www.veszprem.hu, mi a nem hivatalos honlap (esetleg hivatalos nem honlap) lennénk.

Írásomból Ön hiányolja a tárgyilagosságot. Ez a hiány egyáltalán nem véletlen. Én személy szerint úgy gondolom, hogy egy független, internetes újságnak (persze a hírszolgáltatáson kívül) nem dolga a tárgyilagosság, arra van elég más csatorna. Sokkal fontosabbnak tartom a kommentárt, a véleménynyilvánítást, mivel az gondolkodásra serkent, vitát provokál. Technikailag nagyjából úgy áll a képlet, hogy egy politikai rendezvényről háromféle módon lehet nyilatkozni. Az első a szikár tényközlés (megjegyzem ez is megtalálható volt aznapi „számunkban”), a második a politológiai elemzés (ez meglehetősen nagy terjedelmű műfaj - és kicsit uncsi is), a harmadik a politikai publicisztika. A nagy Fidesz road show pontosan ebbe a műfajba illik, és más kritikusaim szerint a "legnagyobb klasszikusok" modorát idézi (v.ö.: Magyar Nemzet, Demokrata). Egy szóbeli "bírálóm" azt mondta a cikkre, hogy „vitriolos”. Bizony az. Az én véleményemet tartalmazza, amit nem azért írtam le, hogy mindenki egyöntetűen csatlakozzon hozzá, hanem hogy bemutassak egy nézőpontot (és ebbe még az elfogultság is belefér).

Ön szintén kifogásolja, hogy a cikket álnéven publikáltam. Nos, annyiban igaza van, hogy a politikai tárgyú cikkeket általában teljes névvel szoktam aláírni, most reflexből írtam "kávét". Mellesleg ez az "újságírói álneveskedés" legtöbbünk esetében csak egyfajta (sok évtizedes hagyományon alapuló) szokás, és köze nincs az inkognitóhoz. Az enyém például a személyazonosság elrejtése szempontjából a világ legbénább álneve - ha valaki az impresszumra pillant, kb. 10 másodpercig tarthat kiszúrni, kit takar.

Remélem, nem veszi el a kedvét az Index Veszprém további olvasásától, ha nem hagyom abba az írást (esetleg csak a többiek cikkeit olvassa el). Nem gondolom, hogy az "újságírók" (még mindig szokatlan ezt leírnom magamról) módszeres kiiktatásától bármely olvasónak jobb lenne a közérzete - legfeljebb az olvasnivaló lenne kevesebb.

Maradok őszinte híve,

Király Viktor

Rovat: