Egy kézhez szokott, szelíd nyuszi nagyon kedves barátja gyereknek és felnőttnek egyaránt. Különösen a törpenyulak alkalmasak hobbyállatnak, méretükben és vérmérsékletükből adódóan. Az esetek többségében azonban merőben más a helyzet! Tovább >>>

A húsvét közeledtével a nyúltartók húshasznú nyulaikat megkísérlik borsosabb áron elsózni az ünneptől lelkes tömegnek. Sajnos, évről-évre sikerül is nekik, s időről időre pelyhes kiskacsák, csirkék is osztoznak a nyuszik sorsában - hívják fel az állatbarátok figyelmét a Veszprémi Állatvédő Egyesület munkatársai.

Az események az évről-évre unalomig ismert koreográfia szerint követik egymást: az állatok napi gondozása nyűggé és terhessé válik, mivel a gyerekek még kezdők, önállóan nem tudják ellátni a feladatot, a szülőknek pedig eszük ágában sincs vállalni, hiszen már az elején kikötötték, hogy: gondoskodni nektek kell ám róla! Jön a telefonálgatás, ismerősök, nagyszülők: a nyuszi ide-oda utazik, valahol az út végén pedig a fazékba kerül.

A vadasparkok, állatkertek általában átveszik a megunt húsvéti nyulakat és jó néhány család nyugtatja lelkiismeretét azzal, hogy elvittük az állatkertbe, de ne legyenek illúzióink ezzel a megoldással kapcsolatban sem: ezek az állatok a ragadozók asztalára kerülnek és nem egy több száz fős nyúl-paradicsomba!

Az állatokat szerető, kedvelő gyereknek ajándék lehet egy húsvéti délelőttön a veszprémi állatkert háziállatainak meglátogatása: ilyenkor ott igazi kisbárányokkal találkozhat, láthatja, hogyan kísérik ezek a kicsik a mamájukat s a felnőttek milyen szeretettel gondoskodnak róluk. A bárány a szabadban sokkal inkább jelképe az ünnepnek, mint egy dobozban gunnyasztó, fürdőszoba-sarokba száműzött, ijedt nyuszi! Sokkal szebb, húsvétibb megoldás évről-évre kézen fogni gyerekeinket és együtt meglátogatni a bárányokat, mint elcsábulni és elbukni nyuszi-ügyben!