Március 13-án a Művészetek Házában nyílik meg a fiatal festőművésznő, Hegedűs B. Piros tárlata, aki városunkban és Szombathelyen végezte tanulmányait. Céljai között szerepelt a Képzőművészeti Főiskola elvégzése, de végső soron férjét választotta és vele tartott Belgiumba. 11 évig éltek egy Antwerpen melletti kis faluban.

Közben régi álma is teljesült: rajz és festőművész diplomát szerzett. Tanított többek között a Sint Niklaas-i Akadémián. Mindeközben belgiumi és holland kiállításokon szerepeltek művei. 2002-ben tértek vissza Magyarországra férjével és gyermekével. Szerencsénkre Veszprémben telepedett le, mivel erősen kötődik megyénkhez és a Balatonhoz. Számára festményei a kommunikáció legfontosabb médiumai.

Régebben illatszeres üvegcséket, palackokat, telefonkészülékeket, szobortöredékeket, sakkfigurákat, pamlagokat voltak állandó témái, aztán később próbababákkal és asztalokkal, karos padokkal foglalkozott. Ha mércéül a valós tárgy és az absztrakt forma közötti viszonyt választjuk, akkor úgy tűnik, hogy a művésznő képei e két pólus között mozognak. A szembenálló éles hangsúlyok helyett a szélső pólusok közötti finom átmenetek létrehozására törekszik műveiben. Egyes alkotásainál a XVII. századi belga és holland festészet legjobb hagyományaihoz nyúl vissza.

B. Hegedűs Piros képei a létállapotok magasrendű esztétikai kifejezői, szorongató lélektani dokumentumok, a külföldön hosszabb időt töltő ember jobbító szeretetvágyainak hű tükrei, a látvány realista ábrázolásaiból leszűrt látomások, az alkotói terápia megtestesülései. Munkái koncepciózus alkotások. A látványt síkokra, ötletes aspektusokra bontó szemléletből fakadnak, a rajzi és festészeti elemzés által felfedezett, szétszedett és új jelentésben összerakott montázsszerű valóság-egész érzékeinkre és értelmünkre ható művészi megfogalmazásai.

"Számomra az üzenet a fontos, a kiindulópont mindig egyszerű, egy ablak, egy fal, vagy sarok adja a mű kertét. Itt helyezem el a tárgyaimat, szereplőimet, melyek tulajdonságokat jelképeznek. A témát az élet adja." - vallja önmagáról a művésznő.