Néhány hónap szünet után megint megnyílt a Malom csárda, Veszprém egyik legendás műintézménye. Jaj, miket beszélek, már jó pár éve Nivegy-völgyi borok háza cégér alatt fut. Ahogy kell, a tulajváltással együtt egy kis megnyitó buli is lezajlott. Mivel egy cimborám az új góré, én is hivatalos voltam a mulatságra.

Kissé elkéstem a megnyitóról, mert beléptemkor már igencsak emelkedett volt a hangulat. Miután tökig havas szerkóm láttán közröhej tárgyává váltam, (a pultnál támaszkodó bikerek egyike roppant szellemesen megkérdezte: Mi van haver, bazmeg, csak nem havazik?) egy kicsit szemlélődtem. A társaság fiatalabb, harsányabb, egy kissé szakadtabb volt az itt megszokottnál. Éles a kontraszt a hely konzervatív szellemisége és a vendégek felszabadult viselkedése között.

A harmonikás öreget sem láttam, hallottam sehol, viszont az emeleti részen ezerrel nyomult a Bluesberry. Mivel a Session most egy kicsit szünetel, Dávid Roland énekes a másik bandájával dönget. Jó nagy létszámú a banda, kilenc zenészt számoltam össze. (Ez a muzsika nem olyan földindulás-szerű, mint a Session által nyomott Zeppelin, de azért van benne kakaó.) Legendás szerzeményeket nyomtak, mint a Spencer Davis Group Gimme Some Lovin’-ját, a Creedence Proud Mary-ját, (igaz, ez úgy szólt, ahogy Tina Turner játszotta a hetvenes évek kezdetén) vagy a mindenki által megénekelt örökzöld bluest, Sweet Home Chicago-t.

A három fúvós játéka amolyan Blues Brothers-es ízt kölcsönzött a produkciónak: nagyon buli volt az egész. Nem csak mi vertük a taktust a fehér abroszon, a zenekar is rettenetesen élvezte a helyzetet. (Kár, hogy nem volt hely a tánchoz.)

Aztán egyszer csak Bluesberry nélkül maradtunk, Rolandék elhúztak. Azt ígérték, talán két hónap múlva el tudnak jönni. Jó lenne. De nem volt miért búsulni, hiszen rengeteg régi cimbora gyűlt össze, a sör meg csak úgy folyt (egy borházban!!!!!!) Eldumáltunk, nosztalgiáztunk hajnalig.

Megismételhetnénk, de hát nyitóbuli csak egy van. Persze minden esély adott ahhoz, hogy ezt a hangulatot átmenthessük az új hely mindennapjaiba.