Sok kis Róbert Gedeon 1. osztályos tanuló kezdett torka szakadtából sikítozni, amikor elsötétült a nézőtér. Nem is csoda, mert Róbert Gida egyszerre Micimackó, Tigris, Kanga, Zsebibaba, Füles, Bagoly, Nyuszi és Malacka. Hol inkább Tigris, hol meg inkább Bagoly, hol meg inkább egyszerre mindegyik.

Ez a veszprémi Micimackó. Palásthy Bea, Kőszegi Lajos és Horváth Károly új keretbe helyezték Alan Alexander Milne regényét. Róbert Gida életnek néhány óráját láthatjuk: lefekvéstől az iskolába indulásig. Az éjszaka folyamán azonban sok mindenre fény derül.

A Madár javaslatára a Százholdas Pagony lakói felelevenítik Róbert Gida számára a régi szép időket, és megpróbálnak számára útravalót adni. Valójában nem is Micimackó-darabot látunk, hanem Róbert Gida-darabot. Más feldolgozásokkal ellentétben Micimackó - nyomában szorosan Malackával - pont emiatt nem válik a darab középpontjává. Róbert Gida viszont alszik, így az első felvonásnak nincs központi alakja. A második részben Micimackó, Malacka és Róbert Gida is hangsúlyosabb szerephez jut. A kerettörténet (amely sok ponton Maeterlinck A boldogság kék madara című darabját idézi) és Milne művének egybeolvadásához sok idő szükséges, márpedig a gyerekek nehezen viselik a 2 óra 15 perces darabot. Ilyenkor gyakran nem érteni a színészeket, hangjukat elnyomja a zsivaj. Főleg Bagollyal (Bajcsay Mária) fordult ez elő.

Aki a bölcsődés kislánytól a harmadikas kisfiúig mindenkinek tetszett, az Nyuszi. A Topolcsányi Laura által megformált alak színes, eleven, természetes és folyton meglepetéssel szolgál.

Micimackó, Füles, Kanga, Zsebibaba és Tigris olyanok voltak, mint a könyvben. Viszont meglepetés a kisebbségi komplexussal küzdő Malacka (Borsos Bea), aki egy ponton "agresszív kismalaccá" válik.

Hogy Róbert Gida fiú vagy lány? Bizony nagy szócsata kerekedett ebből a nézőtéren. A fiúk szerint fiú, a lányok szerint lány játszotta a szerepet. Ez vajon azt jelenti, hogy mindkét nem azonosulni tudott a szereppel, vagy egyszerűen a lányok a földön járnak, a fiúk meg képesek elvonatkoztatni? Mindenesetre Telegdi Kamilla játéka hitelesnek tűnt; gyermeket, és nem egy agyonsztereotipizált kisfiút vagy kislányt játszott. A szereplőválasztás annál is örvendetesebb, mert a sok helyütt bevált gyakorlatnak megfelelően ezt a szerepet egy ifjú színésznőnek kellett volna kapnia. Szintén jó megoldásnak számít a fejmikrofon, mivel alig látható, viszont annál inkább hallható a főszereplő szövege. (Ha létezik mankó, miért kéne sántikálni?)

Kőszegi Lajos több verse is a titkos varázsénekek világát idézi, és olyan kérdéseket elevenít fel, amelyeken valaha - nagyon fiatalon - sokat gondolkodott az ember ("hol aluszik a szél?", "hogy fér el a kagylóban / füledre szorítva a tenger?"). A zene viszont nem hagyott bennem maradandó élményt. Egyik dalt sem sikerült felidéznem a színházból kifelé menet. Még a beavatottak sátra és Haribo-Micimackó sem segítettek ezen.

Palásthy Bea rendező meleg fészekké varázsolta a színpadot, s ebben segítségére volt Nagy Viktória díszlet- és jelmeztervező, aki meleg színeivel, kerek formáival gyerekeknek tetsző világot alkotott. A darabban érezhető a csapat összhangja, szembetűnő, hogy mindenki jól érzi magát a bőrében.

Halász Juditot a gyerekek egy reggeli műsorban a Barátok közt főcímdalával lepték meg, és ezt nagyon komolyan is gondolták. Az énekesnő arcán viszont egyszerre tükröződött rémület és csalódottság. Halász Jutka tán elszörnyülködne az állatokkal együtt rappelő gyermekeket látva, viszont biztosan mosolyogna azon, amikor a 6-8 évesek a mintegy 20 éves Micimackó-dalt éneklik.

Különben is: "A dolgok úgy vannak jól, ahogy vannak...", ha meg nem, a gyerekek megmondják.