Magyarország civil társadalma az elkövetkező hetekben komoly feladatok előtt áll. A törvényi változások eredményeképp ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy megváltozzon a civil pályázatok kiírásának, értékelésének eddig megszokott menetrendje, vagyis a civil egyesületek támogatására szánt pénzeszközök elosztásának joga a központi marokból a civil szférába kerül át.

Ez természetesen nem csak lehetőség, hanem komoly felelősség is. A legfőbb szerv a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Tanácsa lesz, ahova a napokban delegálják a tagokat. Magyarország hét régiójában a regionális civil szervezetek, emellett az öt csoportra osztott országos civil szervezetek is egy-egy tanácstagot delegálnak elektorok útján a Tanácsba. A testület 17 főből áll, a tizenkét civil mellé két tagot az országgyűlés, további három tagot az esélyegyenlőségi miniszter nevez ki.

A számarány azt jelenti, hogy a Tanács nem tud olyan döntést hozni, amilyet a civilek nem akarnak. A testület január 30-án tartja alakuló ülését, ahol meghatározza ügyrendjét, valamint eldönti, hogy hány kollégium - pénzosztó szervezet -, milyen célra és hány taggal jön létre.

Január 21-én délután az országban az elsők között döntött a Közép-Dunántúl Regionális Civil Szervezetek Tanácsválasztó Elektori Gyűlése arról, hogy a Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyét magába foglaló régióból ki kerül az NCA országos Tanácsába. A Megyeháza Szent István termében összegyűlt elektorok 95 szavazattal Farnady Juditot, a Székesfehérvári Nagycsaládos Egyesület elnökét választották meg, 17 szavazattal Gábor Klára lett a póttag. Az igazolt 171 elektor közül közel ötvenen nem vettek részt a szavazáson.

Tegnap sikerrel lezajlott a debreceni és a szegedi regionális elektori gyűlés is, Szegeden Pocsajiné Fábián Magdolna, Debrecenben Groskáné Piránszki Irén szerezte meg a szavazatok többségét, így már hárman biztosan a tagjai az országos tanácsnak. A többi régió, valamint az országos tevékenységű szervezetek elektori gyűléseit az elkövetkező napokban rendezik meg.

A folyamat jelentősége abban áll, hogy az állami pályázati rendszer teljes átalakítása indul meg, azaz az állam ezentúl nem egyfajta kegyosztást gyakorol a központi finanszírozással, hanem odaadja ez érdekeltek kezébe a döntés jogát. A február végén felállítandó kollégiumokba a civil szervezetek delegálják tagjaikat, az állam minden egyes kollégiumba csupán egy-egy tagot nevez ki.

Hogy mekkora pénzösszeg pályázati elosztásáról döntenek majd a kollégiumok? Az NCA forrása mindig az adott év 1%-os adófelajánlásától függ. Az állam olyan összegű pénzforrást biztosít az NCA számára, amennyit a civil szervezetek el tudnak kérni az 1%-os felajánlásokból az állampolgároktól. A tavalyi 13 milliárd forintos befolyt összegből 5 milliárd forintot kaptak a civil szervezetek, tehát a teljes összegnek még a felét sem tudták elkérni. A törvény ez esetben úgy szól, hogy amíg a civil szervezeteknek juttatott pénzösszeg nem éri el az 50%-ot, addig az állam a teljes összeg felét mindenképpen odaadja a NCA-nak.

A civil szféra erősödéséből kifolyólag az illetékesek azzal számolnak, hogy 2004-ben kb. 7 milliárd forint kerülhet az NCA-hoz. (Tavaly a civil egyesületek 450 millió forint állami támogatásban részesültek.)