A 62 fajta szőlőt 56 százalékban helyben élők termesztik a Balaton-vidéken; 20 évnél régebben a gazdák kétötöde foglalkozik szőlészettel-borászattal és többé-kevésbé gazdaságosnak 62 százalékuk tartja e tevékenységet. Ez abból a vizsgálatból derült ki, amelyet a Balaton Fejlesztési Tanács közhasznú társaságának kutatócsoportja végzett. Oláh Miklós, a kutatócsoport vezetője az MTI-nek elmondta: az öt balatoni történelmi borvidék 14 ezer - ezerötszáz négyzetméternél nagyobb területet művelő - gazdája közül a 76 hegyközség ezer tagját kérdezték meg a szőlészet-borászat helyzetéről 1990-es évek tulajdonosi szerkezetváltását követően.

Az adatközlők 88 százaléka tulajdonos, 12 százaléka bérlő, haszonélvező, illetve szívességi ültetvény-használó. Az adatszolgáltatók 95 százaléka magánszemély, 5 százaléka pedig gazdasági társaság. A térségben kárpótlás révén 4332 ültetvény került az elmúlt évtized elején új tulajdonos birtokába, és így alaposan átrendeződtek a termelési viszonyok - mondta a szakember.

A balatoni térségben 62 fajta szőlő fordul elő, 1 százalék fölötti gyakorisággal azonban csak 28 szőlő szerepel. A gazdák 70 százalékban csak fehér, 6 százalékban csak vörös borszőlőt termeszt, 22 százalék vegyesen foglalkozik ezekkel, 2 százalékuk pedig csemegeszőlőt, illetve direkt termő fajtákat tart. A Balaton jellemző szőlőfajtája az olaszrizling, amelyet a gazdák kétharmada termeszt.

A szőlősgazdák harmada 11-20 éve birtokolja az ültetvényt, egyötödük 10 évnél rövidebb ideje, 20 évnél régebben a gazdák kétötöde, 30 évnél régebben egyötöde, több mint 50 éve 6 százalékuk. Az utóbbi 3-4 évben a gazdák harmada költött jelentősebb összeget - átlagosan 2,4 millió forintot - az ültetvényre. A beruházások összege 30 ezer és 50 millió forint között szóródik.

Az ültetvény művelésével a hegyközségek tagságának 11 százaléka foglalkozik főfoglalkozásban, 80 százalékuk tekinti azt mellékes elfoglaltságnak, a többiek bérmunkát vesznek igénybe. A szőlő-, illetve borértékesítés az 1500 négyzetméternél nagyobb területen gazdálkodók 87 százalékának jelent valamilyen mértékű jövedelmet; a hegyközségi tagok 5 százaléka - összesen több mint 600 gazda - szinte csak ebből él.

A szőlőben-pincében végzett munkát az adatközlők 4 százaléka ítéli jól jövedelmezőnek, a döntő többség - 58 százalék - úgy gondolja, hogy csak valamelyest jövedelmező ez a munka. A leginkább a boglári gazdák elégedettek, a legkevésbé a badacsonyiak.

Az ágazat jövőjébe vetett bizalmat is jelentheti a felmérés azon eredménye, miszerint a balatoni hegyközségek tagjainak 72 százaléka nem tervezi a szőlőbirtok értékesítését - mondta Oláh Miklós. (mti)