Létezik-e régiós tudat a Közép-Dunántúlon - egyáltalán, működik-e egységes térségként a Komárom-Esztergom, Veszprém és Fejér megyék alkotta terület, s hol lehet annak központja? Tovább >>>

A régió létezik és működik - mondta a Népszabadságnak Agócs István, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés, egyben a három megyét összefogó Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KDRFT) elnöke. Megannyi regionális testület és szervezet dolgozik egyre hatékonyabban, s több mint félezer kisebb-nagyobb, régiós szintű vagy térségi, kistérségi összefogásra épülő fejlesztési terv és program készült el az elmúlt években. Ezeket a regionális fejlesztési tanács és annak munkaszervezete, a fejlesztési ügynökség fogja össze. Nem kevésbé fontos, hogy számos állami szervezet - pontosan huszonnégy - régiós szintű hivatalt is fenntart. Elkészültek és ma már megvalósulóban vannak a Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyék területét, gazdaságát, idegenforgalmát átfogó szakmai programok, s egyre inkább elfogadják a régiók fontosságát az itt élő emberek is.

Ezt igazolja több szociológiai felmérés is, amelyek szerint a közvélemény is mind nagyobb fontosságot tulajdonít a régiónak, egyetért a régiós központok kialakításával. Agócs nem tagadja: okoz némi bizonytalanságot az, hogy még mindig nem tudni biztosan: megmaradnak-e a jelenlegi régiós határok, vagy megváltoztatják azokat.

A régión belüli gazdasági, közigazgatási egyensúly kialakítását szolgálja az a formálódó munkamegosztás is a három megye és a régió négy megyei jogú városa között, amely szerint a regionális egészségügyi fejlesztés központja egyre inkább Veszprém megyébe helyeződik át, míg a terület- és gazdaságfejlesztés centruma Fejér megyében található. Utóbbiból Komárom-Esztergom is szeretné kivenni a részét.

Agócs István elmondta: a KDRFT által pályázatok útján kiosztható pénz ebben az esztendőben nyolcszor több lesz a 2003-asnál: 9,45 milliárd forint. Ez a növekedés a kormány regionális fejlesztéseket támogató politikájának, illetve az Európai Unió támogatásainak köszönhető.

Oláh Miklós veszprémi szociológus szerint a régiós identitás-, vagyis azonosságtudat még nem alakult ki térségünkben. Az embereknek elsősorban helyi, lokális kötődésük van, ez Veszprém megyében nagyon erős. A kutató hozzáfűzi: a Trianon előtti Magyarországon még létezett regionális identitás: akkor az Alföld, a Felvidék, Erdély, a Dunántúl és a Délvidék számított régiónak. Ma, a jelenlegi országhatárokon belül a lokális és a nemzeti identitás közötti hovatartozás-tudat kialakítására a jelek szerint még egyedül a megyék képesek. Hazánkban ugyanis a regionális identitás lényegében a megyéhez való kötődést jelenti, és nem többet.

Egy másik kutatás szerint a Közép-Dunántúlon egyértelműen Székesfehérvár a legalkalmasabb a régióközponti szerepkörre, annak ellenére, hogy regionális funkciói egyelőre hiányosak. Ez a Magyar Tudományos Akadémia Közép-dunántúli Kutatócsoportjának jelentéséből derül ki. Az elemzés Fejér megye székhelyének regionális erősségei közé sorolja, hogy a város és vonzáskörzetének népessége, valamint gazdasági ereje várhatóan tovább növekszik a közeljövőben, a közlekedési és logisztikai kapcsolatok, valamint a már megvalósult és folyamatban lévő beruházások pedig nemcsak ipari, hanem kereskedelmi és szolgáltatási téren is megelőlegezik Székesfehérvárnak a régióközpont szerepét. Ezt a célt a város vezetése is nyíltan vállalja. Ez a szándék megjelenik településfejlesztési koncepciójukban is, amelynek alapja, hogy a megyeszékhely gazdasági súlya már most idevonzza a regionális alapon szerveződő bankok, intézmények és vállalkozások központjait.

Ugyanakkor a kutatók szerint gyenge a város kulturális kínálata, hiányzik az ipari-tudományos bázis, és évek óta húzódik a település határában lévő Börgöndnél tervezett repülőtér megépítése is.

A tudományos akadémia kutatócsoportja vizsgálta Veszprém régióközponti esélyeit, helyzetét is. Felmérésük azt mutatja, hogy ez a város is keresi régióközponti funkcióit, azonban deklaráltan nem teljes körű szerepvállalásra törekszik, hanem elsősorban a régió kulturális centruma akar lenni. Ehhez a város egyrészt támaszkodhat egyetemére, másrészt jelentős hagyományaira.

Ami pedig Tatabánya régióközponti esélyeit illeti: a regionális szerepkörű egészségügyi, szociális és egyéb létesítményeket tekintve ez a város az országban a leginkább funkcióhiányos megyeszékhelyek közé tartozik. Ezért a kutatók szerint úgy tűnik, hogy a régióközpontért folytatott versenyfutás esélyese Székesfehérvár, és igazi ellenfele a küzdelemben csak Veszprém lehet. (népszabadság)