A negyedmillió lakosú Balaton-vidék népessége a számítások szerint a következő negyven évben emelkedni fog, 2041-re 260 ezer fő várható, ami azt jelenti, hogy a 2001. évihez képest 5 ezerrel (2 százalékkal) többen élnek majd a tó környékén - derül ki abból a tudományos vizsgálatból, amelynek eredményeiről Oláh Miklós tájékoztatta az MTI-t.

Mint a KSH adatai alapján a Népesség-tudományi Kutatóintézet és az Aktív Társadalomért Alapítvány közreműködésével elvégzett balatoni demográfiai vizsgálat megállapította, a hazai és külföldi betelepülők nélkül a lakónépesség száma az elöregedés, illetve az alacsony népszaporulat miatt 2041-ben mindössze 215 ezer, a 2001. évi 255 ezer főnél 40 ezerrel kevesebb lenne - tudta meg az MTI a Balaton Fejlesztési Tanács közhasznú társasága által működtetett társadalom-tudományi kutatócsoport vezetőjétől.

1996-2000 között a Balaton-vidéken 100 nő az országos 135-tel szemben mindössze 126 gyermeknek adott életet, a halandóság tekintetében pedig szintén a hazai átlagnál valamivel rosszabb a helyzet a térségben: a születéskor várható élettartam a férfiak esetében 66,5, a nőké 73,5 az országos 66,7, illetve 75,5-tel szemben.

A térségbeli lakosság természetes fogyásának gyorsulása a számítások szerint különösen 2020-at követően lesz érzékelhető, amikor idős korba lépnek az 1950-es évek elején született magas, szülőképes korba pedig a jelenleg születő alacsony létszámú korosztályok - olvasható a vizsgálat eredményeit összegző tanulmányban.

2001-2041 között a lélekszám mellett a legmarkánsabb változások a korösszetételben várhatók. Ennek fő jellemzői a fiatalok arányának csökkenése, a középkorosztályok létszámának ingadozás melletti csökkenése és az idősek létszámának nagymértékű növekedése: a 164 településből álló balatoni térségben az idősebbek aránya 15 százalék, ám 2041-re a 65 évesnél idősebbek népességen belüli aránya eléri a 30 százalékot. A következő évekre - várhatóan 2006 és 2011 közé - esik majd az a népesség-történeti fordulópont, amikor az idősek aránya meghaladja a fiatalokét.

A kutatók számításaiból mindazonáltal hosszabb távon a népesség enyhe növekedése rajzolódik ki; a vándorlási többlet viszont bizonytalan, ezért a szakemberek szerint a kiegyensúlyozott balatoni népesség-fejlődéshez szükségessé vált a több pillérű, összehangolt befolyásolás, és a kedvező körülmények teremtése - hangsúlyozta Oláh Miklós. (mti)