Ezerrel nőtt négy év alatt a vendéglők száma a Balaton partján, s immár meghaladja a 4300-at. A vendégek száma viszont az utóbbi két évben csaknem tíz százalékkal csökkent. Így egyre kihasználatlanabbak az éttermek. Tovább >>>

A három Balaton-parti megye statisztikai hivatala összegezte az üdülőkörzet 164 településének 1996-2002 közötti legjellemzőbb adatait. Többek között megtudható belőlük, hogy jelenleg csaknem 260 ezren élnek itt, 1996-hoz képest 3500-zal többen. A népesség 60 százaléka ezer fő alatti település lakója, miközben a városok száma 12-ről 15-re nőtt. Az üdülőkörzetben 103 ezer lakást és 69 ezer üdülőt írtak össze. Az előbbiek száma 8500-zal, az utóbbiaké 1600-zal nőtt 1996-hoz képest. Az ingatlanok hat százalékának külföldi állampolgár a tulajdonosa, többségük a tó nyugati medencéjéhez kötődik. A külföldiek ilyen irányú vásárlási kedve az utóbbi két esztendőben jelentősen csökkent.

A víz- és villamoshálózat kiépítettsége az üdülőkörzetben ma már teljes, a gázvezetékes hálózaté az 52 part menti településen 90 százalékos, a parttól távolabbi 112 községben viszont csak 42 százalékos. Még kedvezőtlenebb itt a csatornázottság: alig 30 százalékos. De még a part menti településeken sem mondható teljesnek: bár mindegyike rendelkezik közcsatornával, ám sokan egyelőre tartózkodnak a rákapcsolódástól. A közlekedési infrastruktúrának változatlanul az utak a leggyengébb láncszemei. A balatoni vendégek zöme személygépkocsival érkezik, de a helyiek jó részének is mindennapi eszköze az autó. Ezer lakosra jelenleg 298 személygépkocsi jut, ami jóval magasabb a 250-es országos átlagnál. Az utak zsúfoltak, a háttértelepüléseken rossz állapotúak. Áttörő változás csak évek múlva várható az M7-es kiépítésével, illetve az északi part elején a 71-es elkerülő út megépítésével. Az autósok kiszolgálása viszont kedvező, hiszen a tó körül mintegy száz benzinkút, négyszáz gépjárműszaküzlet és szerviz található. A balatoni vasútvonalak mentén 67 állomás és megállóhely van, a hajózási társaság 30 egységből álló flottája évente két és fél millió utast szállít. Az egyetlen balatoni repülőtér kihasználtsága ugyanakkor a fejlesztések elhúzódása miatt alatta marad az igényeknek.

Az üzletekből, vendéglőkből viszont ma már túlkínálat mutatkozik. Ezekből mintegy 30 százalékkal lett több az elmúlt öt évben, s így az ezer lakosra jutó egységek száma jelenleg csaknem kétszerese az országos átlagénak. A vendégek száma viszont nem nőtt ilyen mértékben, sőt az utóbbi két évben csökkent is. Igaz, a Balatonnál található hétezer bolt és 4300 vendéglő jelentős része csak szezon idején tart nyitva.

A balatoni térség gazdaságát többnyire az ő tevékenységük, illetve az idegenforgalom kiszolgálására szakosodott egyéb vállalkozások jellemzik. A szállodák, a kempingek, a fizető vendéglátással foglalkozók tavaly 267 ezer szálláshelyet kínáltak a vendégeknek. Ennek kétharmada a magánszállásokon található. Tavaly a balatoni üdülőkörzetben 1,4 millió vendég fordult meg, 600 ezer Somogy, 440 ezer Veszprém, 360 ezer Zala megyében keresett kikapcsolódási, pihenési, üdülési lehetőséget. Az előzetes becslések szerint tavaly a vendégek száma mintegy öt-hat százalékkal mérséklődött a Balatonnál, a külföldiek korábban 60 százalékos aránya pedig 47 százalékosra csökkent. (népszabadság)