Nekem a világon semmi bajom azzal, ha a testiséget mutatják. A középkorban is festettek aktokat, és a természeti népek is készítettek szobrokat termékenységszimbólumként, hangsúlyozva a nemi jegyeket. Ha valaki egy pornófilmet mutat, nem sikoltok fel, hogy "fuj", ahogy sokan ezt teszik álszent társadalmunkban.

Két fajta ember van: aki látott már pornófilmet, és aki letagadja. Minden korosztály nézi, a kamaszok is. Szerintem a fiatalok esetében ez sokkal kisebb baj, mint az, amikor a rengeteg idióta akciófilmet bámulják, noha ez sem jó.

A kamasz érzékeny, vakmerő, kíváncsi. Segítségre, útmutatásra van szüksége mindenben, így a szexualitásban is. Sajnos az emberek még mindig prűdek, nem mernek gyermekeiknek erről a dologról beszélni. Ami rosszabb, akadnak olyanok is, akik nem is akarnak - bizonyos lelkiismereti okok miatt. Pedig eljön az idő, amikor az ifjak elkezdenek érdeklődni a másik nem iránt.

Útmutatás hiányában nem marad más, mint a Private Gold, ahol aztán bőségesen tanulmányozhatják, mekkora lepedőakrobata Michelle Wild vagy Monique Covet. A minta megvan. Ez a baj. Mert amikor odaérnek, csalódva veszik tudomásul, hogy a partnernek nincs olyan feszes feneke, szabályos szilikonmelle, vagy éppen szerszáma nem olyan méretű, esetleg nagyon fárasztó az a bizonyos pozitúra, ami látható volt a csatornán egyik éjjel.

A szex nagyon jó és rendkívül fontos része az életnek. (Egyszer azt mondta Woody Allen: A szex gusztustalan? Csak ha jól csinálják...) Azonban nem hiszem, hogy mindezt pornófilmekből kell megtanulni. Az maradjon meg szórakoztatásnak. A kamaszoknak pedig meséljenek a szülők.