A balatoni idegenforgalom idei 10 százalékos visszaesését elsősorban a bizonytalan nemzetközi helyzet, a gazdasági élet nehézségei, az alacsony vízállás, a német vendégek számának csökkenése okozták, továbbá nem következett be a belföldi vendégek számának előre jelzett növekedése. Tovább >>>

Ez a Balatoni Szövetség elnökségi csütörtöki Balatonakaliban tartott ülésén hangzott el a Magyar Turizmus Rt. balatoni iroda-igazgatójának idény-értékelésében.

Kovács Miklós kifejtette: a németek turisták száma 18 százalékkal esett vissza, amit nem pótolt, hogy a skandináv vendégek száma 7 százalékkal emelkedett. A belföldi forgalom az előrejelzésekkel ellentétben nem nőtt, a vendégszám 1, a vendégéjszakák száma 4, az átlagos tartózkodási idő 2,7 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál.

Az elmúlt idegenforgalmi idény fő vesztesének minősített somogyi tóparton különösen a kempingek forgalma csökkent (20 százalékkal), a teljes vendégforgalom tekintetében is itt volt a legerőteljesebb visszaesés (18,7 százalékos). Somogyban csökkent a szállodák forgalma is, a négycsillagosoké azonban négyszeresére nőtt.

A Veszprém megyei parton és a háttér-településeken az elmúlt évinek a 95 százalékát tette ki a vendégforgalom, növekedés csak a négycsillagos szállodákban, valamint a turistaszállókban volt, a sátortáborokban pedig - elsősorban fejlesztéseknek köszönhetően - a tavalyihoz hasonló volt a forgalom.

A három balatoni megye közül egyedül Zalában nőtt idén a vendégforgalom - 2,9 százalékkal -; a három-négycsillagos szállodákban 3-5 százalékkal emelkedett a forgalom, míg a sátortáborokba 22 százalékos volt visszaesés.

Bóka István, a Balatoni Szövetség elnöke elmondta: idén jelentős forrás nem érkezett a régióba és ugyanez várható 2004-ben, pedig a balatoni idegenforgalom struktúrájának az átalakítására, az elavult szálláshelyek fejlesztésére, a termékek kínálatának a növelésére lenne szükség. A Balaton Fejlesztési Tanács a korábbi egyharmadát kitevő pénzügyi kereteire fele annyi pályázat sem érkezik, mint az előző években. Kimerülőben a balatoni gazdaság, kimerülőben vannak az önkormányzatok - fogalmazott hozzátéve, hogy az adatok szerint a térségben megtermelt értékek egyharmada után nem helyi vállalkozók adóznak. A balatoniaknak nem az alacsony vízszint okozza a legfőbb gondot, hanem a térség elmaradó gazdasági szerkezetváltása - hangsúlyozta. (mti)