Szabadság, szerelem, nyomor...

- emberek a szakadék szélén -

Lehet sajnálni, utálni, megverni, segíteni, befogadni, elfogadni őket. Mint minden más embert. Akinek van fedél a feje felett, étel az asztalán, pénz a zsebében, el sem tudja képzelni, hogy egyszer ő is eljuthat odáig, ahova ők. Pedig, mint tudjuk, kevesek születnek hajléktalannak. Egy rossz döntés, egy tragikus vagy váratlan esemény bárkit a szakadék szélére sodorhat. Akár Téged is, kedves olvasó...

..., holnap felkelsz, munkába indulsz. Elköszönsz a szeretteidtől, beülsz az autóba, nagyokat ásítva keresed a felezővonalat a ködben. Útközben zenét hallgatsz, nehogy elaludjál. Megszokásból vezetsz, a karodban vannak a kanyarok, lábadban az igyekezet, a sebesség. Egyszer csak elvakít egy ködlámpa, a te sávodban közelít, aztán filmszakadás...
... a melegedőben eszmélsz fel. A baleset után leszázalékoltak, munkát nem találsz, már régóta nem voltál otthon, mert a szégyentől, és az elkeseredettségtől ideges vagy. Akkor jöttél el, amikor már nem csak az asszonyt, de a gyereket is rendszeresen verted. Hajléktalan vagy. Utálatos hajléktalan. Undorodsz magadtól.

..., holnap felkelsz, munkába indulsz. Útközben azon agyalsz, hogy miért tették ezt veled. Tudod, hogy sokat dolgozol, és nem érsz rá az asszony hülyeségeit hallgatni. De miatta teszed, meg a gyerekekért, nem igaz, hogy nem fogja fel! Ahogy leszállsz a szerződéses járatról, bekanyarodsz a többiekkel a kocsmába. Tudod, hogy megcsal. A ház a gyerekeké, a szíved az asszonyodé. A harmadik feles után megnyugszol, a gépek zúgása elbutít...
... a melegedőben eszmélsz fel. Alkoholszagod van. A melletted ülő férfi undorral néz maga elé, aztán rád. Hirtelen feláll, és kimegy. Rá akarsz gyújtani, mert nincs piád. A cigis doboz felirata eszedbe juttatja, mennyire vártátok az első gyerek érkezését. Az asszony akkor szokott le a dohányzásról. Úgy érzed, látnod kell a házat. Hónod alá csapod az üveged, és elindulsz.

..., holnap felkelsz, munkába indulsz. A tudat, hogy mindent egy lapra tettél fel, nyugtalanná tesz. A kölcsönt vissza kell adni, mert a lakásod, a kocsid, az életed a tét. Már unod, hogy spórolnod kell, de ha ez az üzlet bejön, kacsalábon forgó palotád lesz, terepjáród, bomba nőd. Csak a kezdeti nehézségeken lennél már túl. Ahogy beérsz az irodádba, rossz érzés lesz úrrá rajtad. Az asszisztensed jön eléd, az ajtód mögött az adóhatóság emberei várnak...
... a hideg utcán eszmélsz fel. Kezedben újság, körülötted elfoglaltnak látszó emberek rohannak valahová. Senki sem áll szóba veled, a régi ismerősök elfordítják a fejüket, vagy átnéznek rajtad. Csak a néni a szemközti házból, ő lép oda hozzád, aprót nyom a kezedbe, te adsz neki egy újságot. Még látod, ahogy a sarkon túl a szemetesbe dobja. De legalább egy lépéssel közelebb vagy az albérlethez. Hányingered lesz, amikor meglátod a hibbant nőt, akit még a melegedőből ismersz, kukázik. Mellette elhalad még egy ismerős alak, az alkoholista. Megy emlékezni, megnézni a házat. A volt házát.

..., holnap felkelsz, munkába indulsz. Rosszul vagy, amióta elvesztetted a gyermeked nem voltál sehol. A helyijáraton remeg a szád széle, annyira idegesítenek az emberek. Füledet bántja az iskolába siető kölykök hangja. Szemben veled egy fiatal anyuka ül, két év körüli kisfia mereven bámul rád. Nem mosolyog. Tekintete tőrként szúrja át a szíved. Érzed, hogy lüktet a halántékod. Akkora benned a feszültség, hogy legszívesebben üvöltenél. A kicsi leejti a játékát, te utánakapsz, és miközben felveszed, hogy visszaad, megcsap az ismerős babaillat. Felnézel, a gyerek mosolyog, a világ elsötétül...
... a kuka mellett eszmélsz fel. A kezedet megvágta valami törött üveg. Nézed a sebet, a vért, ahogy egyre dagadó vörös lufiként szivárog kifelé. Lassan olyan lesz, mint egy pici piros labda. Ledobod a szatyraidat, mert el akarod tenni a lasztit a fiadnak. De ahogy hozzáérsz, elkenődik. Szalag lesz belőle. Dühös leszel, mert az kislány hajába való. Neked fiad van. Pici fiad. Otthon vár. Megszeppensz, mert valami meleg folyadék indul el a szemedből, és csordul végig az arcodon. Önkénytelenül altatót kezdesz dúdolni.

..., holnap felkelsz, munkába indulsz. Elhaladsz a szokásos alakok mellett. A hajléktalanok is a szokásos helyeken tűnnek fel. Az újságárus, az alkoholista, a bolond meg az a szomorúszemű. A nap süt, az ég kék, ajándékba még ők is kapnak egy kis meleget. A nem éppen novemberi időjárás meghozza a kedved. Mosolyogsz rájuk. Aztán öt perc, és a majdani vásár bódéi között elhaladva az lesz a legnagyobb problémád, hogy kinek mit vegyél Karácsonyra...

Rovat: