Kevesen áldozzák idejüket és energiájukat olyan munkára, amiből anyagilag nem profitálnak - mondom ezt annak ellenére, hogy a civil szervezetek bejegyzésének fénykorát éljük. Kevés olyan fiatal van, aki a bulizás és a jövőépítés mellett a közösségi munkát is fontosnak tartja. A Veszprém Index most egy kivételt szólaltat meg, Remport Csabát, a Veszprémi Fiatalok Egyesületének alelnökét.

Index: - Mikor és hogyan alakult a VFE?

Remport Csaba: - Pontosan 2001. október 23-án. Kevesen tudják, de 2001-ben elkezdtük páran kialakítani az Országos Középiskolai Érdekképviseleti alközpontot itt Veszprémben. Félévnyi munkát öltünk bele, de az a szerveződés meghalt. Ezek után találkoztam Kövi Szabolccsal, aki a mozi megmentése érdekében kívánta megmozgatni a diákságot. A közös munka során egyre több megvalósítható, a diákságot érintő ötlet került a felszínre, s hogy legyen szervezeti háttere mindennek, létrehoztuk a Veszprémi Fiatalok Egyesületét. Jelenleg Birincsik Albert az elnök, és én töltöm be az alelnöki posztot.

Index: - Mi volt az elején a legfontosabb célja a közösségeteknek?

RCs: - Lehet, hogy hülyén hangzik, de elsősorban az, hogy mi jól érezzük magunkat. Az egyesületet alapító baráti társaság összejárt beszélgetni, szórakozni, ötletelgetni, azt kerestük, hogyan lehetne megmozgatni a fiatalságot. Összedobtuk az elképzeléseket, s az első nagyobb rendezvényünk a Karnevál volt, amin kb. 4000 ember vett részt. Az elején persze rengeteg helyről megkérdőjelezték a VFE létjogosultságát, mondván "minek ide egyesület, úgysem tudtok semmit sem elérni, az egész fölösleges időpocsékolás...". A Farsangi Karnevállal nagy szerencsénk volt, mert a belefektetett kéthónapos komoly munka meghozta a gyümölcsét, de ha esett volna az eső, és öt emberke jött volna el rá, akkor szerintem most nem ülnénk itt, mert nem lett volna folytatása ennek az egésznek - abban biztos vagyok.

Index: - Mik voltak a Karnevál utáni nagyobb rendezvényeitek?

RCs: - Megrendeztük a Fiatalok Tárlatát, ami bizony problémásan indult, nem volt egyszerű összeszedni a fiatal tehetséges művészpalántákat, s ez nem a mi hibánkból fakadt. Egyszerűen borzalmas nehéz volt megmozdítani őket, a felhívásokra alig reagáltak, de mégis csak meg tudtuk rendezni a kiállítást az Egyetemen. Ezek után jött a városi Anyák Napja rendezvény, ami nekem nagyon tetszett, remélem lesz is folytatása. Megalapítottuk az Életszag-Díjat, rendeztünk három Belvárosi Bulit, Óváros téri Pikniket, és most ért véget a Diákpolgármester-választás. Amint megvalósítunk egy rendezvényt, nekiállunk a következő szervezésének, ez a mi ritmusunk.

Index: - Jól sikerült az idei Diákpolgármester-választás?

RCs: - Remek buli volt, de maradéktalanul mégsem vagyunk elégedettek, mert idén csak négy suli csapata indult a versenyben. Azaz nem tudtuk megmozgatni az egész város fiatalságát, s ebben mi is ludasok vagyunk, mégis valójában az iskolák vezetősége és diáksága a hunyó az ügyben. Mi összehívtunk egy találkozót, amire eljöttek az iskolák képviselői, s mégis alig reagáltak az ötletre, vagy nem adták tovább az információt, vagy nem is tudjuk, mi történt. Máshol, pl. Békéscsabán, 13 éve működik ez a dolog, a diákpolgármesternek ott már több milliós saját forrása van...

Index: - Apropó pénz! Miből tudtok gazdálkodni, milyen anyagi hátteretek van?

RCs: - Ez a legnehezebb kérdés a VFE (és minden egyesület) életében, mert ha nincs pénz, akkor nincs rendezvény. Hiába vannak ötletek, nem tudjuk azokat megvalósítani. Pályázati pénzekből (főleg a Mobiltástól és Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztériumtól nyert összegekből), illetve különböző szponzorok támogatásából tartjuk el magunkat.

Index: - A város hogyan segíti az egyesületet?

RCs: - Amióta létezünk, összesen kb. 250 ezer forinttal támogatták a VFE-t, emellett az engedélyek kiadásánál segítettek.

Index: - Mennyi, és hogyan épül fel a VFE tagsága?

RCs: - Az egyesületben vegyesen vannak egyetemisták és középiskolások, indulásnál 32-en voltunk, de a létszám mára már lecsökkent 20-ra.

Index: - És mennyi az ebből tényleg aktív tag?

RCs: - Nem akarok hazudni, kb. hét olyan ember van az egyesületben, akire lehet komolyan számítani. Hozzá kell persze tenni, hogy az iskolásoknak napközben ugyebár más elfoglaltságuk van, nem lehet őket onnan kimozdítani pl. egy tárgyalásra...

Index: - Milyen buktatók vannak egy ifjúsági egyesület életében?

RCs: - A legnagyobb probléma az, hogy nem könnyű az egyesületi munkát összehangolni, mert nagyon kevés olyan fiatal van Veszprémben, aki ezeket a dolgokat komolyan gondolja, vagy esetleg komolyan gondolja az elején, rá egy hétre vagy egy hónapra meg már meg is unja az egészet. Egyszerű ügy ez, a diákok legnagyobb része fontosabbnak tartja, hogy tanuljon, szórakozzon, bulizzon. A civil szférában pénzkereseti lehetőség valójában nincs, azaz ez a motivációs erő nem létezik.

Index: - Szerinted a magyar társadalom felnőtt a civil szervezetek működtetéséhez és értékeléséhez?

RCs: - Szerintem nem. Induljunk csak ki Veszprémből. Városunkban rengeteg egyesületet jegyeztek be az elmúlt években, amiknek ha csak a fele, negyede működne, akkor - úgy gondolom - pezsgő kulturális és közösségi élet lenne itt Veszprémben. De amíg az egyesületek csak papíron léteznek, addig ne várjuk azt, hogy a civil szféra megerősödik a városunkban és hazánkban.

Index: - Veszprémben egyre több az értelmes szórakozási lehetőség. Szerinted min kellene változtatni, hogy még "élőbb" legyen a város?

RCs: - Motiválni kéne a fiatalokat, értelmes rendezvényeket kell kitalálni számukra. Természetesen ehhez olyan marketing kell, hogy az ötlet el is jusson hozzájuk. Veszprémben marketing szempontból katasztrofális a helyzet, szerintem itt van minden elrontva. Van program a városban, csak a híre nem jut el ez a célközönséghez. Azt hiszik, elég az, ha a Naplóban megjelenik egy hír vagy egy tudósítás. Pedig nem. Ennél sokkal több kell.
Ha már a városi sajtónál tartunk, meg kell jegyeznem, hogy ez az első interjú a VFE-ről, sem a nyomtatott sajtó, sem a rádió, sem a TV nem keresett meg bennünket. A rendezvényekről tudósítanak, de az, hogy mi van mögötte, nem igazán érdekli őket.