Megszavazta a parlament, hogy hét Veszprém megyei település egy japán környezetvédelmi hitelt csökkentett összegben fizessen vissza. Tovább >>>

Három év alatt legalább tizenöt évet fejlődött Várpalota és környéke az úgynevezett japán hitelnek köszönhetően, azonban a hitel felvételének idejéhez képest jelentősen megváltoztak az önkormányzatok lehetőségei – mondta Leszkovszky Tibor palotai polgármester azon a sajtótájékoztatón, amelyen a hitel visszafizetésének nehézségeiről volt szó.

1995-ben a japán állam környezetvédelmi beruházások megvalósítására öszszesen 7 milliárd 11 millió forintnyi hitelt adott a magyar kormányon keresztül akkor még hat önkormányzatnak: Várpalotának, Berhidának, Balatonalmádinak, Ősinek, Öskünek és Tésnek. Azóta Pétfürdő önállósodott, elvált Palotától, így összesen hét önkormányzatnak kellett megkezdenie a hitelek visszafizetését 2001-ben – már a magyar államnak, mivel a kormány 2000-ben kifizette a japánoknak a tartozást.

A japán hitelből, valamint a magyar kormány által pályázatok útján biztosított pénzből, összesen 9,6 milliárd forintból alapvető létesítményeket építettek a hét településen 1998-ra. Várpalota például 35 megawattos fűtőerőművel gazdagodott, amellyel 3500 lakás fűtését és melegvíz-ellátását biztosítják. Bővítették a gázvezeték rendszert mind a hét helységben, építettek öt szennyvíztisztító-telepet a hozzájuk tartozó, összesen 157 kilométernyi csatornahálózattal, valamint új ivóvízvezetékeket, három víztárolót, nyolc szivattyúállomást a településeken. E beruházásoknak köszönhetően Várpalota kikerült a tizenkét legroszszabb környezetvédelmi állapotban lévő magyar város sorából, jelentősen javult a levegő, és a közeli, felszín alatti, illetve felszíni vizek tisztasága a korábban bányászat és nehézipar által szennyezett térségben.

Az ötszázalékos kamatozású hitelt tizenhét éven át 37 részletben kell kifizetni. Azonban a két város (Palota és Almádi), illetve az öt falu már 2000-ben arra kérte a kormányt, hogy törölje tartozásaikat, mivel anyagilag lehetetlen helyzetbe kerülnének, hosszú távon teljesen fizetésképtelenné válnának az önkormányzatok, fejlesztésre semmilyen forrásuk nem maradna. Az iparűzési adó számítási módjának változása miatt például Várpalota ebben az évben a tervezett 390 milliós adóbevétel helyett csak 158 millióra számíthat. A város teljes idei költségvetése 3,7 milliárd forint, ennek nyolcvan százaléka azonban bérekre és bérjellegű kifizetésekre megy el – mondta a polgármester.

Sikerült meggyőzni a kormánytagokat arról, hogy legalább az úgynevezett konzultánsi díjból hátralévő összeg kifizetését engedjék el, mondta a sajtótájékoztatón Gőgös Zoltán szocialista parlamenti képviselő. A hitel felhasználását ugyanis mérnök-konzultánsok szerződtetéséhez kötötte a japán fél: egy, a távol-keleti szigetországból érkezett, huszonöt tagú szakértői csoportnak összesen 1 milliárd 71 millió forintot kellene kifizetni. Ebből eddig 63 milliót törlesztett a hét adós.

A fennmaradó 1 milliárd 8 millió forintot megspórolhatják az érintett önkormányzatok, miután ezzel a kormány után az Országgyűlés is egyetért.

Az ügyben egy ellenzéki javaslat is az országgyűlés elé került. Gyapay Zoltán fideszes képviselő, egyben a japán hitelben érintett Öskü polgármestere azt javasolta, hogy mind a hét település adósságát csökkentsék ötven százalékkal. Ezzel sem a kormány, sem a parlament nem értett egyet. (népszabadság)